Meg lehet élni ma a nyugdíjból 3.rész

0

Kik kapnak kevés nyugdíjat

Az alacsony nyugdíjak emeléséről szóló vitában felmerülhet: vajon mindenki tett-e a közösbe, aki támogatást kap? A hosszú ideig dolgozók igazságérzetét érdemes komolyan venni. Ehhez azonban először azt kell tisztázni, milyen ellátásról beszélünk, és mit árul el egy kis összeg a mögötte álló életútról.

Szolgálati idő nélkül nem jár automatikusan öregségi nyugdíj

A fő szabály szerint a 65 éves korhatár elérésekor legalább 20 év elismert szolgálati idő kell a teljes öregségi nyugdíjhoz. Legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel résznyugdíj állapítható meg. A résznyugdíjra nem vonatkozik a teljes nyugdíj jelenlegi minimuma. A teljes nyugdíjnál is lehet kivétel, ha a számítás alapjául szolgáló kereset a minimumot sem éri el. [7–8]

A szolgálati idő nem kizárólag munkában töltött éveket jelent. A törvény bizonyos gyermeknevelési, ápolási és katonai szolgálati időszakokat is elismer. Ezek mögött jogszabályban elismert tevékenység áll. Az otthoni gondozás sem válik értéktelenné attól, hogy nem munkahelyen végezték. [9]

Létezik kivételes, méltányossági nyugdíj is, amelyhez szintén kell szolgálati idő, és külön feltételek tartoznak. Az időskorúak járadéka pedig jövedelmi rászorultsághoz kötött szociális támogatás. Ezt külön kell kezelni a munkával és járulékfizetéssel megszerzett öregségi nyugdíjtól. [10, 13]

Miért lehet alacsony egy nyugdíj

Az összegre hat a figyelembe vett kereset és a szolgálati idő. Alacsony bejelentett bér, rövidebb biztosítási idő vagy a munkából való kiesés kis nyugdíjhoz vezethet. Az sem mindegy, hogy valaki mikor ment nyugdíjba. [8, 12]

A szabálytalan foglalkoztatás mögött különböző helyzetek lehetnek. Más megítélést kíván a tudatos járulékkerülés, és mást az, ha a dolgozó kiszolgáltatott volt a munkáltatónak. Egy nyugdíjösszegből ezt nem lehet megállapítani.

Nemzetközi ügyben a magyar nyugdíj csak az életpálya egyik országban megszerzett részét fedezheti; mellette külföldi ellátás is lehet. Az alacsony magyar összeg ilyenkor nem feltétlenül az ember teljes nyugdíjjövedelme. [8]

Mit mondanak a létszámadatok

A KSH 2026. januári táblázatának 120 ezer forint alatti sávjait összeadva 241 912 saját jogú nyugdíjban vagy ellátásban részesülő ember adódik. Ez a kör más ellátásokat is tartalmaz, nem kizárólag öregségi nyugdíjat. Nem azonos a 2027-es emelés valamennyi érintettjével sem. [11]

A táblázat nem mutatja meg, hányan kapnak pontosan a jogszabályi minimummal azonos összeget. Arról sem ad adatot, hányan kerültek ebbe a körbe tudatos járulékkerülés miatt.

A „potyautas” nem statisztikai kategória. Az ilyen arányra ezekből az adatokból nem lehet megalapozott százalékot mondani. A „soha nem dolgozott” és a „soha nem fizetett járulékot” ráadásul két külön állítás. A jogosultság és az életút vizsgálata nélkül egyik sem vezethető le a kis nyugdíjból.

A vita ettől még jogos: hogyan kapjon segítséget a rászoruló idős ember úgy, hogy közben a hosszabb munkát és a nagyobb befizetést is elismerje a rendszer?

Az Ön tapasztalatára vagyunk kíváncsiak

Ön hogyan egyeztetné össze a legszegényebb idősek támogatását és a hosszabb munkával megszerzett jogosultságok elismerését?

A szabályokról és saját tapasztalatokról írjunk. Egy ismerős kis nyugdíja önmagában nem bizonyítja, hogy az illető nem dolgozott.

A következő részben azt vizsgáljuk, miért lehet nyugdíjemelés mellett is lemaradni a dolgozók jövedelmétől.

Szerző: (basic)

Folyt köv…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük