Miért érezzük kevésnek a nyugdíjemelést
Megemelték a nyugdíjat, mégis azt érezzük, hogy a fizetésekhez képest egyre kevesebb jut. Ez a két tapasztalat egyszerre is igaz lehet. A korábbi vásárlóerő megőrzése és a dolgozók jövedelméhez való felzárkózás két külön kérdés.
Az infláció követése nem követi automatikusan a béreket
A nyugdíjtörvény szerint az éves januári emelés alapja a tervezett áremelkedés. Ha a várható infláció ennél magasabb, novemberben korrekció szükséges; ilyenkor a magasabb nyugdíjas inflációt is figyelembe kell venni. Az év közben később érkező pótlás azonban addig nem könnyíti meg a havi bevásárlást. [12]
Ha a nyugdíj és az árak egyaránt 5 százalékkal nőnek, a pénzből nagyjából ugyanannyi vásárolható. Ha közben a bérek az áraknál gyorsabban emelkednek, a nyugdíjas a dolgozókhoz képest hátrébb kerülhet. A bérek emelkedése persze nem minden munkavállalónál egyforma.
A nyugdíj vásárlóereje nőhet és közben le is maradhat
A KSH 2025-ről szóló összefoglalója szerint az átlagos öregségi nyugdíj vásárlóereje a 13. havi ellátást is figyelembe véve 2,3 százalékkal nőtt. A keresetek reálértéke ugyanakkor 4,8 százalékkal emelkedett. Így a nyugdíjak a keresetekhez képest körülbelül 2,4 százalékot veszítettek relatív értékükből. [15]
Ez az átlagos ellátás alakulása. Az átlagot az új nyugdíjasok belépése és az állomány összetételének változása is befolyásolja. A 2,3 százalékból ezért nem következik, hogy minden korábban nyugdíjba ment ember ugyanekkora javulást tapasztalt. [15]
Egy másik, tágabb KSH-mutató az összes nyugdíj és kapcsolódó ellátás egy ellátottra jutó éves kifizetését hasonlítja a nettó átlagkeresethez. Ebben a 13. havi nyugdíj és egyes további kifizetések is szerepelnek. Az arány a következőképpen alakult. [14]
Ez 2023 és 2025 között 4,3 százalékpontos csökkenés. A mutató a nyugdíjon kívüli ellátásokat is tartalmazza, ezért nem azonos az öregségi átlagnyugdíj és az átlagbér arányával. Az egyes emberek helyzetét sem helyettesíti.
A saját bevásárlásunk többet mond az egyéni helyzetről
2025-ben az általános infláció 4,4, a nyugdíjas háztartásokra számított áremelkedés 4,5 százalék volt. A gyógyszerekre vagy bizonyos szolgáltatásokra sokat költő ember saját kiadásai az átlagtól eltérően változhatnak. [6]
Közben frissebb kedvező adatok is vannak. A KSH Monitor szerint 2026 augusztusában az átlagos öregségi ellátás reálértéke 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez csoportátlag, nem minden egyéni nyugdíj azonos javulása. [18]
2026 szeptemberében a nyugdíjas infláció 1,1 százalék volt az egy évvel korábbihoz képest, az általános infláció pedig 1,6 százalék. A lassabb drágulás nem jelenti azt, hogy az árszint visszatért a korábbi évek szintjére. Ezekből a havi adatokból az egész 2026-os évet még nem lehet értékelni. [17]
Az Ön tapasztalatára vagyunk kíváncsiak
Ön a nyugdíjemelések után könnyebben fedezi a kiadásait, vagy a fizetésekhez képest növekvő különbséget érzi inkább?
Érdemes egy konkrét példát írni: melyik kiadás lett könnyebben vagy nehezebben vállalható?
Az utolsó részben arról beszélgetünk, milyen emelési megoldást tartanánk igazságosnak.
