Hét évforduló, hét történet – október 28.

0

Egy történelmi rádióbeszéd, egy világhírű magyar találmány és a szabadság New York-i jelképe egyaránt október 28-ához kötődik. A Népszabadság–MOST válogatásában ezúttal a történelem mellett a gasztronómia, a zene és az animáció emlékezetes történetei is helyet kapnak.

1. Nagy Imre rádióbeszéde – 70 éveoktóber 28-án Nagy Imre miniszterelnök olyan rádióbeszédet mondott, amely a forradalom egyik legfontosabb politikai fordulatát jelezte. Elutasította azt az értelmezést, amely az országban kibontakozó felkelést ellenforradalomnak minősítette. Az eseményeket egész népünket átfogó „nemzeti demokratikus mozgalomként” ismerte el. Az aznap elrendelt általános tűzszünet mellett az Államvédelmi Hatóság megszüntetését és új államrendőrség megszervezését jelentette be. Beszélt a szovjet csapatok Budapestről történő kivonásáról, valamint az országban állomásozó szovjet haderő visszavonásáról kezdeményezendő tárgyalásokról is. A nemzeti követelések közül a Kossuth-címer visszaállítását és március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását is felvállalta. A nyilatkozattal a kormány a felkelés katonai felszámolásának korábbi politikájától a népi követelések elfogadása és a megegyezés keresése felé fordult.

2. A Rubik-kocka szabadalmi bejelentésének közzététele – 50 éveoktóber 28-án tették közzé Rubik Ernő „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentését, a később világhírűvé vált bűvös kocka egyik fontos dokumentumát. A találmány 1974-ben született meg, amikor az építészetet tanító Rubik a térbeli mozgások szemléltetésére keresett megoldást. Szabadalmi bejelentését 1975 januárjában nyújtotta be, így az októberi évforduló a találmány történetének egy későbbi állomásához kapcsolódik. A szerkezet különlegessége, hogy elemei csoportosan elforgathatók, miközben a kocka egyben marad. Magyarországon 1977-től Bűvös kocka néven került forgalomba, és rövid idő alatt rendkívül keresett játékká vált. Nemzetközi elterjedése az 1980-as évek elején világméretű kockalázat indított, amelyhez klubok és versenyek kapcsolódtak. Jelentőségét a formatervezés világában is elismerték: 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának gyűjteményébe.

3. A New York-i Szabadság-szobor felavatása – 140 éveoktóber 28-án avatták fel a New York-i kikötőben a Szabadság-szobrot, amely azóta az Egyesült Államok egyik legismertebb jelképévé vált. A francia nép ajándékának szánt alkotás az amerikai–francia barátságot és a szabadság eszméjét hirdette. Megformálása Frédéric-Auguste Bartholdi szobrász nevéhez kötődik, belső tartószerkezetének kialakításában pedig Gustave Eiffel vállalata működött közre. A szobrot Franciaországban készítették el, majd szétszerelve szállították Amerikába, ahol talapzatára állítva újra összeépítették. A teljes emlékmű magassága a talapzattal együtt megközelíti a 93 métert. Jobbjában tartott fáklyája a világosságot, lábánál heverő széttört bilincsei pedig a rabszolgaság eltörlését jelképezik. A kikötőbe érkező bevándorlók számára az új élet reményével kapcsolódott össze, így jelentése messze túlnőtt eredeti emlékműszerepén.

4. Rákóczi hamvainak budapesti fogadása – 120 éveoktóber 28-án ünnepélyes keretek között fogadták Budapesten II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hazaszállított földi maradványait. A hamvakat Konstantinápolyból, a mai Isztambulból indították útnak, és október 27-én, Orsovánál érkeztek magyar földre. A következő reggelen a különvonat befutott a Keleti pályaudvarra, ahol a főváros vezetői és meghívott küldöttségek várták. Rákóczi és társai koporsóit a Szent István-bazilikába vitték, ahol egyházi szertartással tisztelegtek emlékük előtt. A fővárosban az alkalomra munkaszüneti napot rendeltek el. A vonat este továbbindult Kassára, ahol október 29-én a Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték végső nyugalomra a fejedelmet és társait. A hazahozatal országos jelentőségű eseménnyé vált, amelyet a vasútvonal mentén és számos településen külön megemlékezések kísértek.

5. Auguste Escoffier születése – 180 éve október 28-án született Villeneuve-Loubet-ban Auguste Escoffier, a modern francia konyhaművészet egyik legnagyobb hatású alakja. Pályája során az ételkészítés módszereinek és a nagykonyhai munka megszervezésének megújításán egyaránt dolgozott. César Ritz szállodással együttműködve olyan intézmények konyháját vezette, mint a londoni Savoy és Carlton, valamint a párizsi Ritz. Az általa kialakított munkaszervezésben a szakácsok meghatározott feladatkörök szerint dolgoztak, ami rendezettebbé és kiszámíthatóbbá tette a nagy létszámú vendégsereg kiszolgálását. Az 1903-ban megjelent Le Guide culinaire című munkája a szakácsképzés és a francia gasztronómia alapvető kézikönyvévé vált. Nevéhez fűződik a Nellie Melba opera-énekesnő tiszteletére készített Pêche Melba desszert is. Szakmája társadalmi helyzetének javítását is fontosnak tartotta: Nagy-Britanniában szakácsszakszervezet létrehozásában vállalt szerepet, és foglalkoztatta az idős, beteg dolgozók anyagi biztonsága.

6. Gryllus Vilmos születése – 75 éveoktóber 28-án született Budapesten Gryllus Vilmos zenész, zeneszerző és előadóművész, akinek dalain több nemzedék nőtt fel. Még gimnazistaként, 1969-ben részt vett a Kaláka együttes megalapításában. Kezdetben csellózott, verseket zenésített meg és énekelt, később gitárosként is meghatározó szerepet vállalt az együttesben. Zenei pályája mellett építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Gyermekeknek szóló munkásságában fontos fordulatot jelentett, amikor 1980-ban csatlakozott Levente Péterhez és Döbrentey Ildikóhoz. Nevét az Égbőlpottyant mesék, a Maszkabál és számos daloskönyv is ismerőssé tette a családok számára. Az 1992-től megjelenő köteteiben közreadott dalok közül sok bekerült az óvodai és iskolai foglalkozások repertoárjába. A Kaláka tagjaként munkásságát két alkalommal is Kossuth-díjjal ismerték el.

  • 7. Az animáció világnapja – amikor a rajzok életre kelnekOktóber 28-án ünneplik az animáció világnapját, amelyet a Nemzetközi Animációs Filmszövetség, az ASIFA kezdeményezésére 2002-ben hívtak életre. A dátum Émile Reynaud 1892. október 28-i párizsi bemutatójára emlékeztet, amelyen optikai színházával vetített, mozgó rajzokat láthatott a közönség. Az animáció azóta számos technikával gazdagodott: rajzolással, bábokkal, gyurmával, papírkivágásokkal és számítógépes eljárásokkal egyaránt készülnek alkotások. Magyarország különösen gazdag hagyományokkal rendelkezik ezen a területen, amit a János vitéz, a Macskafogó vagy a Magyar népmesék sorozat sikere is jelez. Ezek a filmek és sorozatok a népművészet, az irodalom és a sajátos képi humor értékeit is továbbadják. A 2026-os ünnephez további jubileumok kapcsolódnak: a Kecskeméti Rajzfilmstúdió 55 éves, a Macskafogó pedig bemutatásának negyvenedik évforduló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük