Több pénzt ígér a családoknak, a kisnyugdíjasoknak és több közszolgálati dolgozónak a 2027-es költségvetési terv, miközben az állam összességében kevesebbet költene. A nagy kérdés az, hogy a tervezett bevételek és megtakarítások fedezik-e az emeléseket.
A T/950. számú javaslatról közölt adatok szerint a központi alrendszer 47 587,6 milliárd forintot költene, és 42 484,9 milliárdot szedne be. A különbség 5102,7 milliárd forint. A módosított 2026-os kerethez képest a kiadás 1438 milliárddal csökkenne, a bevétel 569,4 milliárddal nőne, így a pénzforgalmi hiány 2007,4 milliárddal, 28,2 százalékkal mérséklődne.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél a GDP 7,5 százalékáról 4,9 százalékra csökkenne. Az államadósság aránya ugyanakkor csak 77,5-ről 77,2 százalékra süllyedne. A 0,3 százalékpontos javulás jelzi: a pénzügyi mozgástér még a tervek teljesülése esetén is szűk maradna.
A javaslatról közzétett fejezeti táblázatok szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 7698,7 milliárd forinttal, az Egészségbiztosítási Alap 5686,1 milliárddal gazdálkodhatna. Előbbi 490,3, utóbbi 573,5 milliárdos növekedés. Együtt a központi kiadások 28,1 százalékát képviselnék, a 2026-os 25,1 százalék után. Az ellátórendszerek súlya tehát egy kisebb teljes kereten belül emelkedne.
Az oktatási és gyermekügyi tárca kerete 2966,7-ről 3247,9 milliárdra, 9,5 százalékkal nőne. A szociális és családügyi minisztériumé 735,3-ról 920,9 milliárdra, 25,2 százalékkal emelkedne. Közben a közlekedési tárcánál 743 milliárdos, 28,7 százalékos csökkenés látható. A minisztériumi összegek változását a feladatátadásokkal és a beruházások ütemezésével együtt kell értékelni: nem azonosak egy-egy ágazat teljes finanszírozásával.
A családok számára a legkézzelfoghatóbb változás a családi pótlék megduplázása lehet. Általános esetben egy gyermek után a havi 12 200 forint 24 400-ra nőne. Két gyermeknél a család összesen 53 200 forintot kapna a jelenlegi 26 600 helyett, háromnál 96 ezret a mostani 48 ezer helyett. A kétgyermekes család éves többlete így 319 200 forint lenne. Ez azokhoz is eljuthat, akik alacsony keresetük miatt az adókedvezményeket csak részben tudják kihasználni.
A dolgozók egy részénél adójóváírás növelné a nettó fizetést. A minimálbéren a tényleges szja-teher 15-ről 9 százalékra csökkenne; a kormány számítása szerint ez havi körülbelül húszezer forintos előnyt jelenthet. A kedvezmény a magasabb kereseteknél fokozatosan elfogyna, nagyjából bruttó 680 ezer forintig. Az intézkedésre 250 milliárdot szánnak. A tényleges nyereséget azonban a már igénybe vett családi és egyéb kedvezmények is befolyásolják.
A kisnyugdíjak felzárkóztatására és kapcsolódó ellátásokra 123 milliárd forint jutna. Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 28 500-ról 120 ezer forintra emelkedne. Ez nem jelent minden nyugdíjasnak azonos összegű emelést. A terv nyugdíjas SZÉP-kártyával is számol, miközben az általános életszínvonalat továbbra is az határozza meg, mennyit visznek el az élelmiszerek, a gyógyszerek és a szolgáltatások árai.
Az állami szektor bérintézkedéseire 677 milliárd forintot terveznek. A rendvédelemnél átlagosan 15 százalékos bruttó emelést, a köznevelés nevelést-oktatást segítő és technikai dolgozóinál átlagosan 21,5 százalékos nettó javulást jelez a kormány. A két százalék eltérő dolgot mér: a bruttó béremelést és az adóhatással együtt kialakuló nettó változást nem szabad összekeverni. A dolgozó végül a saját bérjegyzékén tudja ellenőrizni, mit ér a bejelentés.
Az egészségügyben a kormány mintegy 510 milliárdos többletprogramot jelentett be, amely bérekre, működésre, gyógyszerekre és fejlesztésekre is jutna. A várólisták rövidítésére és új CT-, MR-berendezésekre húsz-húsz milliárdos többletet terveznek. A betegek számára az eredmény az elérhető vizsgálat és a működő ellátás lesz. A fejezeti kereteket itt különösen óvatosan kell összegezni, mert az intézményrendszeren belüli pénzátadások többször is megjelenhetnek.
Lesznek olyanok is, akiknél szűkülne egy korábbi előny. Az anyák szja-mentességéhez havi bruttó egymillió forintnak megfelelő jövedelmi korlát társulna; az efölötti rész adókötelessé válna. A kétgyermekes anyák mentességét pedig nem terjesztenék tovább a 40 év feletti korosztályokra a korábban ígért módon. A családi pótlék emelése mellett ezért minden érintett csoportnál a támogatások és az adóváltozások együttes hatását kell mérlegelni.
A fedezethez az adózók egy részétől nagyobb hozzájárulást kérnének. A vagyonadóból 200 milliárdos bevételt várnak: az egymilliárd forint fölötti nettó vagyonrész kulcsa egy százalék, a százmilliárd fölötti részé másfél százalék lenne. Az évi legalább 500 millió eurós bevételt elérő vállalatok és vállalatcsoportok társasági adókulcsa főszabály szerint 15 százalékra nőne. A többi vállalkozásnál megmaradna a kilenc százalék.
A középtávú program 1465 milliárd forintos megtakarítási intézkedéssel számol 2027-re. Csakhogy a szerződések átalakításából és az állami működés visszafogásából remélt megtakarítások tényleges teljesítést igényelnek. A Költségvetési Tanács véleményét ismertető beszámolók külön kockázatként emelik ki a külső partnerektől függő koncessziós megtakarításokat, valamint az intézményi kiadáscsökkentések végrehajtását.
A makrogazdasági terv 2,4 százalékos növekedéssel, háromszázalékos inflációval és 6,3 százalékos nettó átlagkereset-emelkedéssel számol. Ez átlagosan mérsékelt vásárlóerő-javulást jelenthet, háztartási különbségekkel. Ha gyengébb lesz a gazdaság, az adóbevételek is elmaradhatnak, és a kormány újra nehéz döntések elé kerülhet.
A 2027-es terv társadalmi iránya kirajzolódik: nagyobb szerepet kapnának a kisebb jövedelműek és az ellátórendszerek. Ennek értékét a végrehajtás fogja megmutatni. A választó számára az lesz a mérce, hogy a hónap végén több pénze marad-e, hamarabb jut-e orvoshoz, és kiszámíthatóbbá válik-e a megélhetése. Ezek teljesülését a megszavazott költségvetés után is számon kell kérni.