Nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályaiért az országos jégkármérséklő rendszer – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia szakértői bizottsága. A november 6-án ismertetett jelentés másik fontos következtetése, hogy a rendelkezésre álló mérések alapján a JÉGER jelentős, tíz százalékot meghaladó hatása sem a lehulló csapadék mennyiségére, sem a jégkárok mértékére nem igazolható.
Az agrártárca felkérésére dolgozó, Bozó László meteorológus akadémikus vezette testület az időjárási adatsorokat és a tudományos szakirodalmat értékelte. A vizsgálat szerint a száraz és a csapadékos időszakok váltakozása a rendszer működése előtt is jellemezte a Kárpát-medencét. A 2026-os nyár a magyar mérések kezdete óta a legszárazabb volt, de a felszíni és műholdas megfigyelések alapján a rendkívüli szárazság Európa nagy részét érintette.
A 2018 óta országosan működő technológia talajgenerátorokkal ezüst-jodidot juttat a levegőbe. A módszer célja, hogy a zivatarfelhőben több, kisebb jégszem alakuljon ki, így mérséklődjön a nagy szemű jég okozta kár. A mostani értékelés külön vizsgálja az eső mennyiségét, a környezeti terhelést és a jégkármérséklő hatást. Az aszály okozásának cáfolata ezért nem jelenti automatikusan a védekezés hatékonyságának bizonyítását.
A szakértők a környezeti mérések korlátaira is rámutattak. Korábbi talaj- és talajvízmintákban nem mutattak ki mérhető ezüstfelhalmozódást, de az Akadémia szerint a további ellenőrzésnél a felső, öt-tíz centiméteres talajrétegre kell összpontosítani. A nemzetközi eredmények alapján ugyanis a felszín közelében feldúsuló anyagot a túl vastag vagy mély rétegből vett minta alulbecsülheti. A javaslat célja a pontosabb és összehasonlíthatóbb környezeti megfigyelés.
A jelentés egyszerre tesz rendet egy elterjedt magyarázat és egy közpénzből működtetett rendszer értékelése körül. A gazdáknak valós védelemre van szükségük a jégeső ellen, az aszály kezeléséhez pedig a tényleges éghajlati folyamatokat kell megérteni. A nyilvánosan elérhető összefoglaló és teljes tanulmány ehhez ellenőrizhető szakmai alapot ad. A működés jövőjéről szóló döntésben a mérési eredmények, a költségek és az alternatív védekezési lehetőségek együttes mérlegelése lehet meghatározó.
Források
MTA – szakértői jelentés és vezetői összefoglaló | 2026. november 6.
24.hu – a technológia és az akadémiai következtetések | 2026. november 6.