November 9. és 20. között Antalyában rendezik az ENSZ idei klímakonferenciáját, a COP31-et. A november 7-i hétvégén a tárgyalók már az újabb kéthetes egyeztetésre készülnek. A klímaügyi titkárság tájékoztatása szerint a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás, a fejlődő országok finanszírozása és az energiaátmenet társadalmi következményei is napirendre kerülnek.
A konferencia központi kérdése, hogyan lehet a nemzeti vállalásokból tényleges intézkedéseket és beruházásokat csinálni. Az UNFCCC külön hangsúlyozza a munkavállalók és közösségek igazságos átmenetét: a gazdasági szerkezetváltás terheit és előnyeit is kezelni kell. A tárgyalásokhoz kapcsolódó cselekvési programban városok, vállalatok és civil szervezetek is bemutathatják megoldásaikat, például az energiaellátás, az élelmiszer és az egészség védelme terén.
Az UNEP idei kibocsátási résről szóló jelentése szerint a teljesen végrehajtott nemzeti klímavállalások mellett is körülbelül 2,6 Celsius-fokos évszázados felmelegedési pálya maradna. A dokumentum az iparosodás előtti szinthez viszonyít. Ez modellpálya, nem egy adott év hőmérsékletének előrejelzése; az egyetlen forró év és a hosszú távú felmelegedés mutatója különbözik. A jelentés szerint a vállalások és a szükséges kibocsátáscsökkentés között jelentős rés maradt.
A vizsgált, alacsonyabb túllövést célzó forgatókönyv 2035-re 45 százalékos globális kibocsátáscsökkentést igényelne 2025-höz képest. Ebben az esetben a felmelegedés a század közepén 1,7–1,8 fok körül tetőzhetne, majd 2100-ra mintegy ötven százalékos eséllyel térhetne vissza másfél fokra vagy az alá. Ehhez a kibocsátások gyors visszafogása mellett növekvő szén-dioxid-eltávolításra is szükség lenne. A feltételes pálya nem ok a késlekedésre, hanem a mostani feladat nagyságát jelzi.
Magyarországról nézve az alkalmazkodás különösen kézzelfogható ügy: az aszály, a hőség és az energiaellátás költségei közvetlenül érintik a háztartásokat és a vállalkozásokat. A COP31-en ezekről nem magyar intézkedéseket döntenek el, de a nemzetközi finanszírozási és vállalási keretek a hazai lehetőségeket is alakítják. A hétfői nyitány előtt a lényegi kérdés az, hogy az országok milyen eszközökkel, milyen forrásból és milyen ütemben váltják tényleges cselekvésre a vállalásaikat.
Források