A nettó átlagkereset tíz százalékkal emelkedett, miközben augusztusban csak 1,3 százalékos volt az infláció. Ez érdemi javulás. A megélhetés helyzetét azonban az dönti el, mennyi érkezik egy adott háztartásba, és abból mennyit visz el a bevásárlás, a lakhatás és az energia.
A KSH október 16-i közlése szerint augusztusban 740 600 forint volt a bruttó és 519 900 forint a nettó átlagkereset. A nettó medián ennél 86 500 forinttal alacsonyabban, 433 400 forinton állt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele ennél kevesebbet, fele többet keresett. A statisztika ezeknek a munkavállalóknak a keresetét méri; a háztartások bevétele ettől a keresők és az eltartottak számától függően jelentősen eltérhet. [1]
A nettó keresetek tízszázalékos emelkedését az adó- és családi kedvezmények bővülése is segítette. Ezért az országos átlagból nem lehet minden dolgozó béremelésére következtetni. A rendszeres bruttó kereset 710 600 forint volt, 7,6 százalékos éves növekedéssel. A júliusinál alacsonyabb havi átlag értékelésekor pedig a prémiumok, jutalmak és az alkalmazotti összetétel változását is figyelembe kell venni. [1]
A reálkereset 8,6 százalékos növekedése azt fejezi ki, hogy az átlagos nettó keresetből az országos fogyasztói kosárból ennyivel többet lehetett megvásárolni, mint egy évvel korábban. Az átlagos vásárlóerő javult, de a háztartások saját mérlege a keresetváltozásuktól és a fogyasztási szerkezetüktől függ.
A bevásárlás átlagosan kevesebbe került, de az egyes termékek árai eltérően változtak. A tej 8,1, a sajt 11,1, a sertéshús 12,9 százalékkal lett olcsóbb, miközben a burgonya 5,9, az étolaj 5,3 százalékkal drágult. A bolti élelmiszerek átlagát követő, korábban százezer forintos kiadás azonos mennyiség mellett nagyjából 95 200 forintra mérséklődhetett. Ez szemléltető közelítés: egy konkrét család kosara ettől eltérhet. [2]
Az olcsóbbodás ugyanakkor magas árszintről indult. A KSH augusztusi éves árindexeinek láncolásával számolva 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között az élelmiszerek árszintje megközelítőleg 67,3, az általános árszint 47,0 százalékkal emelkedett. Így egy 2021 augusztusában százezer forint értékű, az élelmiszer-főcsoport átlagával mozgó vásárlás ma körülbelül 167 ezer forintba kerülne. Ez az összevetés a vendéglátást is tartalmazza. Az életszínvonal mérlegéhez az ugyanazon időszakban bekövetkezett jövedelemnövekedést is hozzá kell számítani. [3] [2]
Az alacsonyabb jövedelműeknél különösen nagy tét az élelmiszer ára. Az NMHH 2026-os vizsgálatában közölt, KSH-adatszolgáltatásból származó 2024-es bontás szerint a legalsó jövedelmi tizedben a fogyasztási kiadások 39 százaléka ment élelmiszerre és alkoholmentes italra. A két középső tizedben ez 31–32 százalék volt. [4]
Az alapvető kiadások az élelmiszert, a lakásfenntartást, az energiát és a közlekedést jelentik. A lakásfenntartási oszlop tehát jóval több a gáz- és villanyszámlánál. A besorolás a háztartás méretét figyelembe vevő jövedelmen alapul, nem az egyéni fizetésen; ezek szerkezeti adatok, nem 2026-os kiadási arányok. [4]
A mostani élelmiszerár-mérséklődés ezért arányaiban sokat segíthet a szűkebb költségvetésből élőknek. A javulást azonban könnyen tompíthatja a bérleti díj, a javítás vagy egy szükséges szolgáltatás drágulása. Aki pedig nem kapott béremelést, annál az országos reálbér-növekedés személyes jövedelmi többletet sem jelent.
A legfrissebb, szeptemberi árközlés hasonló képet mutat: 1,6 százalékos általános infláció mellett a vendéglátás nélküli élelmiszerek ára 4,6 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 4,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A szeptemberi árakat az augusztusi bérekhez változtatás nélkül hozzárendelni azonban időben eltérő adatok keverését jelentené. [5]
Az augusztusi mérleg tehát javulást jelez, miközben a megélhetés továbbra is feszes maradhat. Az alacsony keresetűeknél a bevásárlás nagy súlya, a közepes keresetűeknél pedig a lakhatás és a család eltartásának költségei határozzák meg, mennyi marad a hónap végén. Egy új, jelentős energiatöbblet ebbe a javuló, de egyenlőtlen helyzetbe érkezne.
Szerző: (basic)
Folyt köv…