Óvatosan szabad átalakítani a rezsivédelmet

0

Az emelkedő reálkereset önmagában kevés indok a lakossági energiavédelem gyors leépítésére. A tél előtt egy általános számlaemelés az alacsony jövedelműeket különösen megterhelné. Az átalakítás akkor lehet vállalható, ha a rászorulók előre megkapják a kompenzációt, és a változás kiszámítható.

Az MVM rezsistopnak nevezett januári programja egyszeri, harmincszázalékos mennyiségi kedvezmény volt. Kifutása önmagában nem jelenti a tartós rezsicsökkentett gáz- és áramtarifák megszűnését. Az alábbiakban az utóbbiak esetleges átalakítását vizsgáljuk, feltételezett számlahatásokkal. [6]

Az éves kedvezményes keret áramnál mérési pontonként 2523 kilowattóra, földgáznál 63 645 megajoule, legalább 1729 köbméter. A keret felett magasabb díj érvényes. A családi helyzetre és a fűtési tarifákra külön szabályok vonatkoznak. [7] [8]

Az átalakítás jelenthetne egységáremelést, kisebb támogatott mennyiséget vagy jövedelemhez kötött kedvezményt. Mindegyik másokat terhelne. Pontos számlahatást az új árak, a fogyasztás és a kompenzáció ismeretében lehetne számolni.

Az állami támogatás más közkiadásokkal versenyez, és nem kizárólag rászorulókhoz jut. Az IMF október 8-i szakértői állásfoglalása a támogatott fogyasztási küszöb csökkentését és a rászorultságalapú pénzbeli támogatás bővítését ajánlja. Ez javaslat, nem kormányzati döntés. [9]

Magas fogyasztást okozhat rossz szigetelés, elavult fűtés vagy nagyobb család is. A kevesebb pénzből élőknek gyakran a korszerűsítésre sincs forrásuk. Ezért a jövedelmet, a háztartás méretét és az indokolt energiaigényt együtt kellene vizsgálni.

A védelem tervezésekor a tűzifával fűtők is számítanak. A KSH 2024-es adatai szerint a legalsó jövedelmi ötöd lakásainak 33,7 százalékában tűzifa volt az elsődleges fűtési energiahordozó, a legfelső ötödben 9,4 százalékában. A kizárólag gázra és áramra épülő csomag sok rászoruló fő fűtési kiadását nem enyhítené. [10]

Két egyszemélyes modellháztartással számolunk: havi nettó 250 ezer, illetve 433 400 forintos bevétellel. Utóbbi az augusztusi nettó kereseti medián. Mindkettő havi átlagos gáz- és áramszámlája 30 ezer forint. A táblázat kompenzáció és fogyasztáscsökkentés nélküli többletet mutat.

Szerző: (basic)

Egy ötvenszázalékos számlanövekedés ebben a példában évi 180 ezer forintos többletet jelentene. A havi 15 ezer forint több mint elvinné a korábbi százezer forintos bevásárlási kiadáson szemléltetett 4800 forintos árnyereséget. A számla emelkedése ugyanakkora összeggel, de jóval nagyobb jövedelmi aránnyal terhelné a kevesebbet keresőt.

Az országos infláció sem mutatná meg teljesen ezt a különbséget. A háztartási energia súlya a KSH 2026-os fogyasztóiár-indexében 4,115 százalék. Ha e teljes főcsoport ára egyszerre ötven százalékkal nőne, minden más változatlansága mellett a közvetlen mechanikus hatás körülbelül 2,1 százalékpont lenne. Egy háztartásnál viszont, ahol ugyanez az energia a kiadások tizenöt százalékát adja, azonos áremelés 7,5 százalékkal növelné a teljes kiadást. Ez szemléltetés, nem egy konkrét kivezetés inflációs előrejelzése. [11]

A legkisebb megélhetési veszteséghez előbb működő védelmet kellene kialakítani. Az alacsony jövedelműek támogatását lehetőleg automatikusan, az első magasabb számla előtt kellene folyósítani. Az indokolt alapfogyasztás kedvezménye mellett a nagycsaládosok, az egyedül élő idősek és a különleges energiaigényű háztartások helyzetét is rendezni kellene.

A változást érdemes volna több lépcsőre bontani, a jogosultsági jövedelemhatároknál pedig fokozatosan csökkenteni a támogatást. Így egy kisebb béremelés nem okozna hirtelen nagy támogatásvesztést. Az előre bejelentett ütemezés, az éves elszámolás érthetősége és a panaszkezelés ugyanúgy része a védelemnek, mint maga a pénz.

A takarékosság lehetőségét beruházásokkal kellene megteremteni: a szegényebb háztartásoknak előfinanszírozott szigetelésre és fűtéskorszerűsítésre van szükségük. A puszta hitellehetőség azoknak kevés segítség, akik a havi törlesztést sem bírnák. A bérlakásoknál pedig a tulajdonos és a bérlő érdekeit összehangoló megoldás kell.

A tehetősebbek támogatásának mérséklése is vizsgálható. Az MVM szabályai szerint például több lakossági felhasználási helyhez külön kedvezményes mennyiség járhat. A reform forrásait ezért a második ingatlanok kedvezményeinek felülvizsgálata is segíthetné. A tényleges költségvetési megtakarítást azonban a kompenzáció, a felújítások és az ügyintézés költségeinek levonása után kellene bemutatni. [7] [8]

A számok alapján a tél előtti, általános és kompenzáció nélküli kivezetés nem indokolt. Az igazságosabb rendszer előkészítése viszont most is elkezdhető. Egy későbbi, lehetőleg fűtési időszakon kívüli első lépés akkor vállalható, ha már működik a célzott támogatás, ismert a háztartások várható terhe, és nyilvános a költségvetési mérleg. Az augusztusi átlagos reálbér-növekedés erre önmagában nem ad felhatalmazást.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük