A csendes hódítás 7. rész

0

7. rész Szerbia Bor ahol a nyersanyagtermelés a tét

A szerbiai Borban már maga a termelőkapacitás került kínai többségi ellenőrzés alá. A Zijin Mining 2018-ban 350 millió dolláros tőkeemeléssel 63 százalékos részesedést szerzett az egykori állami RTB Bor vállalatban. A Serbia Zijin Copper bányákat és kohászati kapacitást működtet. A részvényesi ellenőrzés azonban nem azonos Szerbia teljes rézvagyonának vagy a terület fölötti állami szuverenitásnak a megszerzésével.  [16]

A Zijin Bor-adatlapja szerint a művelet 2025-ben 123,3 ezer tonna rezet, 3,94 tonna aranyat és 24,1 tonna ezüstöt termelt. Ezek a teljes üzemi termelést mutatják, nem kizárólag a 63 százalékos részvényesre jutó mennyiséget. A csoport a szintén Bor térségében található Čukaru Peki réz-aranybánya százszázalékos tulajdonosa is. Két külön társasági érdekeltség kapcsolódik tehát ugyanahhoz a térséghez.  [16] [17]

A gazdasági előny kézzelfogható: tőke érkezik, bányászati és kohászati beruházások valósulhatnak meg, munkát kapnak a dolgozók és a beszállítók. A termelési volumen növekedése önmagában ugyanakkor nem mondja meg a helyi jövedelmi és környezeti mérleget. Ehhez a béreket, a munkahelyi biztonságot, az adókat és a környezeti terheket is ismerni kell.

A krivelji lakosok 2024-ben a külszíni bánya terjeszkedése és az életkörülményeik romlása miatt tiltakoztak. A Reuters lakossági panaszokat és a vállalat válaszát egyaránt ismertette: a Zijin környezetvédelmi ráfordításokra és az örökölt szennyezés kezelésére hivatkozott. A tiltakozás ténye dokumentált, a szennyezés pontos mértékét és okát hatósági mérések alapján lehet megállapítani.  [18]

A réz az elektromos hálózatok és a villamosítás fontos alapanyaga. Egy európai tagjelölt országban működő jelentős termelőkapacitás külföldi ellenőrzése ezért ellátásbiztonsági kérdés is. A tulajdonosi pozíció befolyásolhatja a beruházási döntéseket és az értékesítési kapcsolatokat, de a kitermelt áru célpiacát szerződések és piaci feltételek határozzák meg.

A fogadó állam feladata a bányajog, az adózás, a környezetvédelem és a munkajog érvényesítése. Ha ezek gyengék, a termelés növekedése mellett a helyi közösség viselheti a költségek jelentős részét. Ha következetesek, a beruházásból származó jövedelem és technológiai tudás tartós helyi értékké válhat.

Bornál a sorozat kérdése új szintre jut. A kikötő a kapu, a vasút az útvonal, a bánya pedig az ellátási lánc kiindulópontja. A három pozíció összekapcsolása erős gazdasági hálózatot adhat. A dolgozói és lakossági érdek képviselete ennek a hálózatnak minden pontján szükséges.

Szerző: (basic)

Folyt köv…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük