A magyar gazdaság sikere nem a méreten múlik – vannak vállalataink, amelyek már megmutatták az utat

0

A magyar gazdaság sikere nem a méreten múlik – vannak vállalataink, amelyek már megmutatták az utat

Gyermelyi, BioTechUSA, 77 Elektronika – három különböző ágazat, három magyar vállalati sikertörténet. Ami összeköti őket: a fejlesztés, a tudás és a hosszú távú építkezés. A VOSZ legújabb kezdeményezése arra keresi a választ, hogyan válhatna mindez általánosabbá a magyar gazdaságban.

Pasta production - Gyermelyi EN

 
 
 

BioTechUSA triples protein bar production capacity and launches 2 new premium product lines  - BioTechUSA - Group

Magyarországnak nem egyszerűen több vállalkozásra, hanem több sikeres, fejlődő és nemzetközi szinten is versenyképes vállalatra van szüksége. Erről beszélt Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a szervezet október 21-i budapesti Versenyképességi Tudásfórumán.

Az üzenet azonban jóval túlmutat a vállalkozói világon. A sikeres magyar cégek ugyanis nemcsak a tulajdonosaiknak termelnek jövedelmet: munkahelyeket teremtenek, beszállítókat foglalkoztatnak, adót fizetnek, és megfelelő feltételek mellett hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez is.

A kérdés ezért az, hogyan lehetne Magyarországon több olyan vállalat, amely nem az olcsó munkaerővel vagy az állami támogatásokra építő üzleti modellel, hanem saját teljesítményével, termékeinek minőségével és tudásával képes érvényesülni.

116 vállalat tapasztalataiból építene új gazdasági szemléletet a VOSZ

A VOSZ májusban indította el a „100 nap – 100 vállalkozás” országos konzultációs programját. A kezdeményezés végül az eredeti célkitűzést is meghaladta: a szervezet képviselői 116 vállalkozást kerestek fel személyesen.

Nem pusztán statisztikai adatokat akartak gyűjteni, hanem azt vizsgálták, miként működnek a sikeres cégek, milyen problémákkal szembesülnek, és mely gyakorlataik hasznosíthatók más vállalkozások számára is.

Gazsi Attila szerint a megszokott működés egyszerű folytatása hosszú távon már nem elegendő. A növekedéshez új versenyelőnyöket kell teremteni, amelyek egyre inkább a tudásból és a szervezeti képességekből származnak.

Perlusz László főtitkár arra is rámutatott, hogy a korszerű technológia önmagában kevés. A dolgozók képzettsége, az innováció, a vezetés minősége és a vállalatok közötti együttműködés egyaránt meghatározó.

A VOSZ ezért gyakorlati tudástárat is létrehozott, amely a vállalatok számára hasznosítható elemzéseket és működési példákat tesz hozzáférhetővé.

 

Három magyar vállalat, amelynek teljesítménye figyelmet érdemel

Az alábbi cégek önálló szerkesztőségi példák, nem állítjuk, hogy mindhárom részt vett a VOSZ konzultációs programjában.

Pasta production - Gyermelyi EN

1. Gyermelyi – egy magyar falu neve, amelyből országos márka lett

A Gyermelyi az egyik legjobb példa arra, hogyan lehet a mezőgazdaságra építve magasabb hozzáadott értéket előállítani. Tevékenysége a növénytermesztéstől a malomiparon és tojástermelésen keresztül a tésztagyártásig terjed.

A társaság 2025-ben 53,1 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, exportbevétele meghaladta a 12 milliárd forintot. Bár nyeresége az előző évhez képest csökkent, külföldi értékesítése tovább bővült.

A Gyermelyi történetének különös jelentősége van a magyar vidék szempontjából. A vállalat megmutatja, hogy az élelmiszeriparban sem feltétlenül a nyersanyag olcsó értékesítése jelenti a jövőt. A termékfeldolgozás, a saját márka, az automatizálás és a piaci kapcsolatok együtt sokkal nagyobb értéket teremthetnek.

Fehérjeszelet-gyártó nagyhatalommá teheti Magyarországot egy hazai vállalat beruházása - ORIGO

2. BioTechUSA – magyar vállalkozásból nemzetközi márka

A magyar tulajdonú vállalatcsoport 2025-ben 100,9 milliárd forintos árbevételt ért el. Értékesítésének mintegy 80 százaléka külföldi piacokról származott, termékei több mint száz országban vannak jelen.

Fejlődésének egyik alapja a gyártás, a logisztika és a termékfejlesztés folyamatos korszerűsítése. A növekedés ugyanakkor nem jelent automatikusan nagyobb profitot: az emelkedő alapanyagköltségek 2025-ben az eredményességet is rontották.

A BioTechUSA példája azt mutatja, hogy egy magyar vállalat nemzetközi márkát is építhet. Ehhez azonban a termelési kapacitáson túl marketingre, kutatásra, szervezeti tudásra és folyamatos piaci alkalmazkodásra is szükség van.

Kínában alapított gyárat a 77 Elektronika. - Világgazdaság

3. 77 Elektronika – magyar mérnöki tudás a világpiacon

A magyar tulajdonú orvostechnikai vállalat diagnosztikai berendezések és egészségügyi technológiák fejlesztésével, gyártásával foglalkozik.

A társaság 2024-ben mintegy 36,8 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, amelyből körülbelül 29,2 milliárd forint exportértékesítésből származott. Ez közel 79 százalékos exportarányt jelent.

A 77 Elektronika arra példa, hogy Magyarország nem kizárólag összeszerelő üzemként kapcsolódhat be a nemzetközi gazdaságba. Saját fejlesztéssel, mérnöki tudással és specializált technológiával is lehet jelentős piaci pozíciót kialakítani.

A siker mögött mindig ott van a dolgozó is

A három vállalat más-más ágazatban működik, mégis van néhány közös jellemzőjük.

Nem kizárólag az árversenyre építenek. Fejlesztik a technológiájukat, saját termékeket vagy márkákat kínálnak, és törekednek arra, hogy a magyar piacon túl is értékesítsenek.

Van azonban egy olyan szempont, amely gyakran háttérbe szorul a vállalati versenyképességről szóló vitákban: a gazdasági teljesítményt végső soron emberek hozzák létre.

Egy automatizált gyártósor önmagában nem teremt sikert. Szükség van mérnökökre, technikusokra, gépkezelőkre, logisztikai szakemberekre, értékesítőkre és olyan vezetőkre, akik képesek megszervezni a munkát.

Éppen ezért a versenyképességet nem lehet kizárólag a vállalati nyereséggel vagy az exportbevétellel mérni.

A hosszú távon sikeres gazdaságban a termelékenység javulásának a munkavállalók számára is érzékelhető előnyökkel kell járnia: magasabb reálbérekkel, jobb munkakörülményekkel, képzési lehetőségekkel és kiszámíthatóbb foglalkoztatással.

Fontos ugyanakkor, hogy a bemutatott vállalatok pénzügyi teljesítménye önmagában nem bizonyítja munkavállalói gyakorlatuk minden elemének minőségét. Ahhoz külön vizsgálni kellene a bérezést, a munkakörülményeket és a dolgozói elégedettséget is.

Nemcsak sikeres nagyvállalatokra van szükség

Magyarország gazdasági szerkezetének egyik fontos kérdése, hogy a kiemelkedő vállalati teljesítmény miként terjedhet át a kisebb cégekre is.

Egy családi pékség, egy vidéki autójavító műhely vagy egy húsz főt foglalkoztató feldolgozóüzem nyilvánvalóan nem ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezik, mint egy több tízmilliárdos árbevételű vállalat.

A versenyképesség azonban számukra sem feltétlenül a méret növelését jelenti.

Jelentheti a jobb munkaszervezést, egy korszerű gép beszerzését, a dolgozók továbbképzését, a selejt csökkentését, egy új értékesítési csatorna kialakítását vagy akár egyszerűen azt, hogy a vállalkozás megbízhatóbban és jobb minőségben szolgálja ki ügyfeleit.

A VOSZ kezdeményezésének egyik legfontosabb lehetősége éppen az lehet, hogy a jól működő vállalatok tapasztalatait a kisebb vállalkozások számára is hozzáférhetővé teszi.

Ehhez azonban a tudásátadás mellett megfelelő finanszírozásra, kiszámítható gazdasági szabályozásra és a kisebb cégek számára ténylegesen elérhető fejlesztési lehetőségekre is szükség van.

A magyar gazdaság valódi sikere az lenne, ha több ilyen történet születne

A Gyermelyi, a BioTechUSA és a 77 Elektronika példájából nem az következik, hogy Magyarország gazdaságában minden rendben volna.

Éppen ellenkezőleg: az ilyen vállalatok teljesítménye arra is ráirányítja a figyelmet, hogy milyen jelentős különbségek vannak a cégek fejlettsége, termelékenysége és piaci lehetőségei között.

Gazsi Attila felvetése ezért fontos gazdaságpolitikai üzenetet hordoz. A magyar gazdaság tartós felzárkózásához nem elegendő az olcsóbb termelés vagy a beruházások számának növelése. Több olyan vállalkozásra van szükség, amely saját tudására, fejlesztéseire és munkavállalóinak szakértelmére építve képes a nemzetközi versenyben helytállni.

A valódi előrelépés azonban nem az lenne, ha néhány újabb magyar cég felkerülne a nemzetközi vállalati rangsorokra.

Hanem az, ha a sikeres vállalkozások eredményei egyre több magyar településen jelentenének biztos munkahelyet, tisztességes jövedelmet és hosszú távú megélhetést.

Mert egy ország gazdaságának erejét nemcsak az mutatja meg, hogy mire képesek a legjobb vállalatai, hanem az is, hogy ebből mennyit éreznek a mindennapokban az ott élő emberek.

Népszabadság–MOST | Olvasóinkat kérdezzük

Te melyik magyar vállalatra vagy a legbüszkébb? Ismersz olyan vidéki családi vállalkozást vagy helyi üzemet, amely példaértékűen fejlődik, tisztességesen bánik a dolgozóival, és megérdemelné az országos figyelmet?

Írd meg nekünk kommentben! Szívesen bemutatnánk további magyar vállalkozói sikertörténeteket is.

Források: MTI, VOSZ Versenyképességi Tudásfórum (2026. október 21.), vállalati honlapok és nyilvános pénzügyi beszámolók. A vállalati példákat a Népszabadság–MOST szerkesztőségi szempontok alapján választotta ki.

 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük