Friss európai elemzés mutat rá a magyar érdekegyeztetés egyik hiányára

0

A 2025-ben gyűjtött adatok szerint Magyarországon és Lettországban a szociális partnereknek nincs szerepük sem az állami foglalkoztatási szolgálatok, sem a vizsgált társadalombiztosítási intézmények irányításában. Ezt állapítja meg az Eurofound október 19-én megjelent összehasonlító elemzése. A munkakörülményekkel foglalkozó uniós ügynökség a 27 tagállam és Norvégia intézményrendszerét vizsgálta, nemzeti szakértők és az érintett szervezetek tapasztalatai alapján.

A különbség kézzelfogható. Ausztriában, Belgiumban, Észtországban és Németországban a munkáltatók és a munkavállalók képviselői a foglalkoztatási intézmények stratégiai döntéseiben is részt vesznek. Másutt felügyeleti vagy tanácsadói szerepük van. Az elemzés arra is hoz példát, hogy egy jogszabályban biztosított hely tényleges befolyás nélkül marad, mert az egyeztető testület hosszú ideig nem ülésezik.

A tanulmány előzetes eredményeket közöl; a teljes kutatás 2027-re várható. Megállapításai az intézmények irányítására és a munkához kapcsolódó ellátások rendszerére vonatkoznak. Nem tekinthetők a teljes magyar érdekegyeztetés értékelésének, és a 2025-ös adatfelvételből önmagában nem következik, hogy 2026-ban milyen változások történtek. A friss hír az európai összehasonlítás nyilvánosságra hozatala.

Az ügynek közben újabb uniós folytatása is van. Október 7–8-án az EU Foglalkoztatási Bizottsága először tekintette át, hogyan hajtják végre a tagállamok a társadalmi párbeszéd megerősítéséről szóló 2023-as tanácsi ajánlást. Az egyeztetésen kormányzati és érdekképviseleti küldöttek is részt vettek. A vizsgálat egyik szempontja a szociális partnerek rendszeres, érdemi és időben történő bevonása volt; az eredményekből országonkénti következtetések készülnek.

Magyar szempontból ebből az a gyakorlati kérdés adódik, milyen jogosítványt kapnak az érdekképviseletek a szolgáltatások alakításában. A döntés előtti véleményezés, a működés ellenőrzése és a költségvetési döntésekben való részvétel eltérő lehetőséget jelent. Egy új egyeztetési modell értékelésekor ezért a napirendhez és a döntési információkhoz való hozzáférést is érdemes vizsgálni. A kutatás ehhez ad összehasonlítható európai példákat.

Források Eurofound | 2026. október 19. Európai Bizottság | 2026. október 8.

A kép illusztráció

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük