Elpusztult a Szegeden telepített véderdő facsemetéinek 90 százaléka – tízmilliós beruházás, amelyet újra kell kezdeni
admin november 11, 2026 0
úlyos veszteség érte a szegedi iparterület közelében megvalósított fásítási programot. A BYD-gyár és a béketelepi lakóövezet közé telepített 7200 facsemete mintegy 90 százaléka elpusztult. A városi beruházás célja egy olyan véderdősáv létrehozása volt, amely mérsékelheti az ipari tevékenység környezeti hatásait. A történtek azonban komoly kérdéseket vetnek fel a klímaváltozáshoz alkalmazkodó várostervezésről.
A Kiss Ferenc Erdészeti Technikum tanárai és diákjai 2025 decemberében ültették el a fákat a Liliom lakópark és a BYD iparterülete között. A mintegy 2,2 hektáros területen létrehozott fásítás hozzávetőleg tízmillió forintjába került az önkormányzatnak. A cél egy hosszabb távon működő, természetes védelmi zóna kialakítása volt.
Szegeder
A 2026-os vegetációs időszak azonban kedvezőtlenül alakult. A tavaszi aszály, a nyári erős napsugárzás és a vadkárok együttesen súlyos pusztulást okoztak az állományban. Filó Bernát erdőmérnök tájékoztatása szerint mindössze a facsemeték tizede élte túl az időszakot. A megmaradt növényeket megpróbálják megmenteni, a kiesett állomány pótlását pedig 2027 tavaszára tervezik.
Különösen figyelemre méltó, hogy a nyári beszámolókban még kedvezőbb képet mutattak a telepítés eredményei. Júliusban a szakemberek a csemeték nagy részének kezdeti megeredéséről számoltak be. A későbbi tapasztalatok megmutatták, hogy a kezdeti megeredés önmagában még nem jelenti a fásítás tartós sikerét. Az első teljes tenyészidőszak túlélése ennél lényegesen összetettebb feladat.
A projekt kapcsán a helyi közéletben vita is kialakult. Mihálik Edvin önkormányzati képviselő a telepítés és a növényvédelem körülményeinek vizsgálatát sürgette. A Szegeder beszámolója szerint a vadkárok elleni kerítés kiépítése csak hónapokkal a telepítés után fejeződött be. A szakemberek ugyanakkor a rendkívüli aszályt és az erős UV-sugárzást tartják a pusztulás meghatározó tényezőinek.
Szegeder
A történet nem kizárólag arról szól, hogy egy fásítás sikeres volt-e. A nagy ipari beruházások környezetében kialakított zöldfelületeknek többféle feladatot szánnak. Mérsékelhetik a hőterhelést, részt vehetnek a por megkötésében, javíthatják a település mikroklímáját, és bizonyos körülmények között a zajterhelést is csökkenthetik.
Ezek az előnyök azonban csak akkor jelentkeznek érdemben, ha a növényállomány megfelelően fejlődik és tartósan fennmarad. Egy néhány centiméteres facsemete nem képes ugyanazt a környezetvédelmi funkciót ellátni, mint egy kifejlett, egészséges faállomány. A veszteség ezért nemcsak pénzügyi, hanem időbeli is.
A pótlást az erdészeti technikum a vállalt szerződéses feltételek szerint saját költségén végzi. Ettől azonban továbbra is indokolt annak vizsgálata, hogy a fafajok kiválasztása, a vízellátás, a vadkárok elleni védelem és a gondozási rendszer megfelelő volt-e az adott környezeti feltételekhez.
A szegedi eset más települések számára is tanulságos. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás már nem merülhet ki abban, hogy minél több fát ültetnek. A sikerhez vízmegtartás, folyamatos fenntartás, megfelelő növényanyag és többéves eredményellenőrzés szükséges.
A valódi környezetvédelmi teljesítményt nem az elültetett facsemeték számával, hanem a évekkel később is életképes, működő zöldfelületekkel kell mérni.
Kép: pénzcentrum.hu
Forrás: Szegeder, Szeged.hu, 2026. november 10.