Az EU bírósága elutasította Lengyelország kereseteit az uniós klímavédelmi jogszabályok ellen

0
Elutasította az Európai Unió Bírósága csütörtökön Lengyelország hét hét keresetét, amiben Varsó a Fit for 55 uniós klímavédelmi jogalkotási csomag egyes rendelkezések megsemmisítését kérte. A bírák szerint a keresetek elfogadásához egyhangú jóváhagyásra lett volna szükség.

A luxembourgi székhelyű testület közleménye szerint Lengyelország hét olyan jogszabályt támadott, amelynek célja, hogy az EU 2030-ig legalább 55-ig csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a klímasemlegességet.

A megtámadott jogszabályok között szerepel az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírás szigorítása, a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazati kibocsátáscsökkentési célértékei, az újabb kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése, valamint az importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozó mechanizmus bevezetése.

Lengyelország az energiahatékonysági irányelvet és a kötelező kibocsátáscsökkentési célértékeit is megtámadta.
Lengyelország azzal érvelt, hogy a jogszabályokat elsősorban adózási jellegű rendelkezések tartalmazzák, illetve befolyásolják az energiaforrások közötti választási és energiaellátási szerkezetét.

Álláspontja szerint ezért elfogadásukhoz az uniós kormányait tömörítő Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség a minősített többségi szavazás helyett.

A bíróság azonban ezt a, hogy a vitatott jogszabály célja nem az energiaellátási szerkezetének befolyásolása.

A hét jogszabály közül az új környezetvédelmi politika körébe tartozik, és elsősorban a káros éghajlatváltozás elleni fellépést, valamint a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szolgálja.

Az energiahatékonysági irányelv pedig az uniós energiapolitika hatálya alá tartozik.

A bíróság szerint ezért a jogszabályi előírás volt a rendes jogalkotási eljárás keretében, miszerint az Európai Parlament és a minősített többséggel döntő Tanács közösen hoz döntést.

Az a bíróság mondja ki, hogy a rendes jogalkotási eljárás alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és az tény, hogy valamely környezetvédelmi vagy energetikai intézkedés az elsődleges céljától eltérő területeken közvetett vagy járulékos hatásokkal jár, nem elegendő, hogy egy ilyen kivétel alkalmazását indokolja.

A bíróság elutasította Lengyelország azon érvelését is, amely szerint a jogszabályok sértik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Rámutatott, hogy ez az elv kizárólag az energiapolitika területén található, így a környezetvédelmi jogszabályok megtámadásához nem lehet hivatkozni.
A testület határozza meg, hogy az intézményeknek figyelembe kell venniük azokat az eltérő érdekeket. Ezzel kapcsolatban ez a, hogy az uniós jogalkotó kompenzációs jogot is elfogadják, különösen a Szociális Klímaalap keretében.

A bíróság nem fogadta el Varsó azon kifogásait sem, amelyek szerint az intézkedések az energiaárak növekedése és a munkahelyek megszűnése miatt veszélyeztetik az új polgárok jólétét. Az ítéletek szerint az új szerződések a gazdasági és társadalmi jólét mellett a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmet is alapvető célként határozzák meg, anélkül, hogy ezek között hierarchiát állítanának fel.

A luxembourgi testület azt is jelenti, hogy a megtámadott jogszabályok megfelelnek az arányosságnak és az egyenlő bánásmód elvének. Hangsúlyozta, hogy az összetett gazdasági, politikai és műszaki döntéseket igénylő területeken az egyes jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

Forrás: https://mti.hu/…/az-eu-birosaga-elutasitotta…

A fotó illusztráció

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük