Szélerőművek a települések határában: Fejér megyében a lakosság is beleszólna az energiafejlesztések jövőjébe
admin november 11, 2026 0
Egyre hangsúlyosabb társadalmi vitákat váltanak ki a Fejér vármegyébe tervezett szélerőmű-beruházások. Több településen lakossági fórumokat, véleménynyilvánító szavazásokat és képviselő-testületi egyeztetéseket tartottak. Pusztaszabolcson a városvezetés úgy döntött, hogy a beruházó kilétének és a konkrét terveknek az ismeretében ismét lehetőséget biztosít a lakossági véleménynyilvánításra.
November 5-én a pusztaszabolcsi Könyvtár és Művelődési Házban szakmai fórumot rendeztek a tervezett szélerőműparkokról. Az eseményen Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója segítette a résztvevők tájékozódását. A fórumon a megújuló energiaforrások szerepéről és a fejlesztések lehetséges hatásairól esett szó.
FEOL
A helyzetet bonyolítja, hogy több beruházó is megkereste az önkormányzatot. A vállalkozások egy része már október végéig együttműködési megállapodást kívánt kötni. A városvezetés azonban a lakossági tájékozódás fontosságát hangsúlyozta, és a véleménynyilvánítás ismételt megnyitását a konkrét beruházó kiválasztásához kötötte.
A településen élők számára ugyanis nem közömbös, hol épülnének meg a turbinák, milyen távolságra kerülnének a lakóingatlanoktól, milyen infrastrukturális változásokkal járna a beruházás, és milyen gazdasági előnyökből részesülhetne a helyi közösség.
A szélerőművek mellett jelentős érvek szólnak. Működésük során fosszilis tüzelőanyag elégetése nélkül termelnek villamos energiát, mérsékelhetik az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátását, és hozzájárulhatnak az energiaforrások diverzifikálásához. A beruházások ugyanakkor tájképi, természetvédelmi és lakókörnyezeti kérdéseket is felvethetnek, amelyeket konkrét helyszíni vizsgálatok alapján kell értékelni.
Fejér vármegyében nem Pusztaszabolcs az egyetlen érintett település. Előszálláson a képviselő-testület elutasította a hét tervezett szélturbinához kapcsolódó kezdeményezést. Kisapostagon pedig a lakossági véleménynyilvánításon 314-en ellenezték és 86-an támogatták a beruházási elképzelést; ezt követően az önkormányzat nem adott előzetes hozzájárulást.
FEOL
A három település története ugyanarra a fontos kérdésre világít rá: hogyan lehet összeegyeztetni az országos energetikai célkitűzéseket a helyi közösségek érdekeivel?
Egy beruházás társadalmi elfogadottsága nem pusztán attól függ, hogy környezetvédelmi szempontból mennyire indokolt. Lényeges az is, hogy az érintettek mikor jutnak információhoz, mennyire átlátható az előkészítés, és van-e tényleges lehetőségük befolyásolni a döntéseket.
A beruházók részéről világos, ellenőrizhető műszaki, környezeti és pénzügyi tájékoztatásra van szükség. Az önkormányzatoknak pedig meg kell különböztetniük a tájékozódást szolgáló lakossági konzultációkat a jogilag kötelező döntési eljárásoktól. A kettő nem azonos, de egy felelősen működő önkormányzat mindkettőt komolyan veszi.
A pusztaszabolcsi modell értéke abban rejlik, hogy a lakosságnak nem csupán általánosságban kell állást foglalnia a szélenergiáról. A konkrét beruházási feltételek ismeretében alakíthatja ki véleményét.
A megújulóenergia-átállás hosszú távú sikere nemcsak a megépített szélerőművek számán múlik, hanem azon is, hogy az érintett közösségek partnerként vehetnek-e részt a döntések előkészítésében.
Forrás: FEOL, 2026. november 2. és november 10.