A gyermekjogok világnapjától a száz éve gépesített városligeti jégpályáig, egy erdélyi tanártól a magyar színpad nagy tragikájáig vezet november 20-i válogatásunk. Három amerikai alkotó története pedig azt mutatja meg, hogyan lehet regénnyel, gitárral vagy filmkamerával másként láttatni a világot. Hét történet a tudásról, az önállóságról és az egymásra figyelésről.
1 A gyermekjogok világnapja és a felnőttek felelőssége
November 20 a gyermekjogok világnapja
A gyereket könnyű a jövő emberének nevezni, és közben megfeledkezni arról, hogy már a jelenben is vannak jogai. November 20. erre emlékeztet. Az ENSZ Közgyűlése 1959-ben ezen a napon fogadta el a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, 1989-ben pedig a Gyermekjogi Egyezményt. Az utóbbi a csatlakozó államok számára kötelezettségeket rögzítő nemzetközi szerződés lett. Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki; az 1989-es elfogadásnak ma a 37. évfordulója van.
Az egyezmény szemléletének alapja, hogy a gyermek önálló jogalany. Joga van a védelemhez és fejlődése feltételeihez, de ahhoz is, hogy az őt érintő kérdésekben meghallgassák. Véleményét korának és érettségének megfelelő súllyal kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés a család, az iskola és a hatóságok működésére egyaránt fontos mércét ad. A gyerek meghallgatása nem jelentheti a felnőtt döntési felelősségének áthárítását: a kettőt együtt kell érvényesíteni.
A dokumentum központi követelménye a megkülönböztetés tilalma és a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevétele. A védelemhez való jog nem függhet a szülők anyagi helyzetétől vagy attól, milyen településen él a család. Az oktatás, az egészségügyi ellátás, a pihenés és a játék is része annak a gyermekkornak, amelyet az egyezmény védeni kíván. A testi és lelki erőszakkal szembeni védelem pedig az otthon falain belül is érvényes követelmény. A dokumentum a szülők felelősségét is elismeri, és az államoktól segítséget vár a gyermeknevelési feladatokhoz. A jogok érvényesítéséhez a családnak is szüksége lehet támogatásra.
A jogok hétköznapi jelentése gyakran egészen egyszerű helyzetekben mutatkozik meg. Észreveszi-e valaki a tartósan éhes tanulót? Van-e olyan felnőtt, akinek biztonsággal beszélhet az őt érő bántalmazásról? Megértik-e vele, mi történik egy róla szóló eljárásban? A válaszhoz hozzáértő szakemberre, elérhető szolgáltatásokra és a panaszok komolyan vételére van szükség. Egy intézmény gyermekközpontúságát leginkább az mutatja meg, hogyan bánik a kiszolgáltatott gyerekkel.
Az UNICEF az egyezményt a történelem legszélesebb körben megerősített emberi jogi szerződéseként tartja számon, miközben arra is figyelmeztet, hogy végrehajtása korántsem teljes. Háborúk, szegénység és erőszak teszik tönkre gyerekek életét; a digitális környezet újabb védelmi kérdéseket hozott. A világnap ezért alkalom arra, hogy a vállalt kötelezettségeket a tényleges tapasztalatokkal vessük össze. Az ünnepi kék fény csak akkor kap értelmet, ha utána is működik a segítség.
November 20. legkényelmetlenebb kérdése a felnőtteknek szól: mit változtatunk meg akkor, amikor egy gyermek jelzi, hogy baj van? A meghallgatásnak következménye kell legyen, különben az intézmény pusztán újabb csalódást okoz. A gyermeki méltóság tisztelete a napi döntésekben dől el: az osztályteremben, a rendelőben, a gyermekotthonban és otthon. Az egyezmény évfordulóját azzal lehet hitelesen megtartani, ha ezeken a helyeken biztonságosabbá válik az élet.
Források 1, 2, 3
2 Száz éve hűtik géppel a Városliget jegét
1926. november 20 a gépi hűtésű Városligeti Műjégpálya megnyitása 100 éve
A befagyott tó látványa romantikus, de sportolni nehéz olyan pályán, amelynek nyitvatartásáról az időjárás dönt. A budapesti korcsolyázók életében ezért jelentett fordulatot 1926. november 20.: megnyílt a gépi hűtésű Városligeti Műjégpálya. A századik évforduló a létesítmény történetének egyik nagy műszaki fejlesztésére emlékeztet. A városligeti korcsolyázás ennél jóval régebbi: az első pályát 1870. január 29-én nyitották meg, még természetes jégen.
A kezdeményezés mögött az 1869-ben megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet állt. A tó téli használata idővel saját épületet és szervezett sportéletet kívánt. Az első kis fabódé leégett, majd Lechner Ödön tervei alapján készült új csarnok. A ma ismert neobarokk épületet később, 1895-ben emelték Francsek Imre tervei szerint. A Városligetben így egymásra épült az egyesületi összefogás, az építészeti igény és a városi szabadidő új kultúrája.
A gépi hűtéshez 1926-ban a jég alatt működő műszaki rendszer és az azt kiszolgáló berendezések kellettek. Az üzemeltető történeti összefoglalója szerint a beruházás részjegyeit tehetősebb budapesti polgárok és klubtagok vásárolták meg. A megoldás kiszámíthatóbbá tette a jég előállítását és fenntartását, ezzel az edzések és versenyek szervezését is. A korcsolyázást továbbra is befolyásolta a szabadtéri környezet, de a sportolók már kevésbé függtek a tó természetes befagyásától.
A műjég megjelenése a közönség számára is változást hozott. A korcsolyázás olyan városi program lett, amelyre találkozót, családi délutánt vagy tanulást lehetett szervezni. Ugyanazon a jégen gyakorolt a bizonytalan kezdő és a céltudatos sportoló. Egy ilyen hely jelentőségét a bajnoki eredmények mellett az is adja, hány embernek teremt alkalmat rendszeres mozgásra. A pálya közösségi értéke akkor válik érzékelhetővé, amikor az első elengedett kéz után valaki önállóan siklik tovább.
A történeti dátumot azért is érdemes pontosan megőrizni, mert a százéves jubileum könnyen eltakarhatja az előzményeket. A pálya 2026-ban a gépesítés centenáriumát ünnepli, miközben a városligeti jégsport múltja már több mint másfél évszázados. A hely folytonosságát az épület és a tó mellett a használók emlékei adják: az első korcsolya, az iskolai közös program, egy verseny vagy egy téli találkozás. Ezeket sem az avatási beszédek, sem a rekordlisták nem őrzik meg teljesen.
A jubileum a működtetés munkájára is ráirányítja a figyelmet. A sima jég mögött gépészet, karbantartás, energia és szakértelem van; a sportélményt naponta újra elő kell állítani. Az 1926-os fejlesztés tartós eredménye éppen ez a szemlélet: a közös szórakozáshoz megfelelő infrastruktúrát kell teremteni. Száz év elteltével a Városliget jegén továbbra is együtt látható a technika és az emberi mozdulat. A hűtés feladata, hogy az utóbbi szabadnak tűnhessen. Az üzemeltetés költségei ezért a sporthoz való hozzáférés kérdéséhez is hozzátartoznak. A közönség számára végül az számít, hogy legyen hol és legyen alkalma megtanulni korcsolyázni.
Források 4, 5, 6
3 Bolyai Farkas és a tudás továbbadása
1856. november 20 Bolyai Farkas halála 170 éve
Bolyai Farkas neve gyakran fia, János neve mellett kerül elő, pedig az 1856. november 20-án elhunyt matematikus önálló életművet hagyott hátra. A marosvásárhelyi tanár százhetven év múltán arra is emlékeztet, milyen sokféle munka kellett egy tudományos pálya fenntartásához. Matematikával, fizikával és kémiával foglalkozott, közben drámákat írt, kertészkedett, és takarékos kályhákat tervezett. Számára a megértés igénye a tantermen kívül is folytatódott.
Az 1775-ben született Farkas külföldi tanulmányai során Göttingenben kötött barátságot Carl Friedrich Gauss-szal. Kapcsolatuk levelezésben is fennmaradt, és a geometria alapkérdései újra meg újra előkerültek közöttük. Erdélybe visszatérve 1804-ben a marosvásárhelyi református kollégium professzora lett. Évtizedeken át tanított ott, 1851-es nyugdíjazásáig. A tanári munka anyagi feltételei szerények voltak, ezért a megélhetéshez a tudomány mellett más tevékenységeket is végzett. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben választotta levelező tagjává; ez az intézmény a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje.
Fő műve, az 1832–1833-ban megjelent kétkötetes Tentamen a matematika alapjainak rendszerezésére vállalkozott. A számtant, geometriát és más területeket összefüggő, következetesen felépített tudásként igyekezett bemutatni. Munkájában az egyenletek, sorok és geometriai alakzatok vizsgálata mellett a bizonyítás rendje is fontos szerepet kapott. Az olvasótól figyelmet követelt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a kötelező tananyagon túl is elmélyedjen a matematikában.
Farkast különösen foglalkoztatta Eukleidész párhuzamossági posztulátuma: levezethető-e a geometria többi alapfeltevéséből? Hosszú időt szánt a problémára, és saját keserves tapasztalatai miatt fiát is óvta tőle. János mégis olyan utat választott, amely elvezetett a nem euklideszi geometriához. Eredményeit az apa Tentamenjének függelékében, az Appendixben tette közzé. A két életmű itt szorosan összekapcsolódik, miközben a felfedezés érdemét pontosan kell megkülönböztetni.
Az apa és fia közötti feszültségből könnyű lenne egyszerű történetet írni az óvatos tanárról és a lázadó zseniről. Kapcsolatuk azonban ennél összetettebb volt. Farkas felismerte fia kivételes matematikai képességét, tanította, és végül eredményei megjelentetését is segítette. A tudás továbbadása olykor éppen azt teszi lehetővé, hogy a tanítvány túllépjen mestere megoldásain. Ez a helyzet egy szülőnek és egy tanárnak is nehéz lehet, mégis hozzátartozik az eredeti gondolkodás történetéhez.
Bolyai Farkas életéből a tanári munka kevésbé látványos része is kirajzolódik: a rendszerezés, a magyarázat és a tanulás feltételeinek megteremtése. A nagy felismerésekhez olyan emberek is kellenek, akik hosszú időn át kérdeznek és tanítanak, akkor is, ha munkájuk kevés elismerést hoz. Marosvásárhely 1856-ban ilyen tudóst veszített el. A Tentamen szerzőjére ezért saját jogán is érdemes emlékeznünk: olyan gondolkodóként, aki a tudást használható és továbbadható formába akarta rendezni.
Források 7, 8, 9
4 Laborfalvi Róza és a nemzeti színjátszás születése
1886. november 20 Laborfalvi Róza halála 140 éve
Ha Laborfalvi Rózát csak Jókai Mór feleségeként emlegetjük, egy önálló művészi pályát szorítunk egy másik életrajz mellékletébe. Az 1886. november 20-án, száznegyven éve elhunyt színésznő a magyar nyelvű színjátszás meghatározó alakja volt. A Nemzeti Színház közönsége nagy tragikaként ismerte, de vígjátékokban és népszínművek prózai szerepeiben is fellépett. Pályája abban az időszakban bontakozott ki, amikor a magyar színház állandó intézményt és tartós közönséget keresett magának.
Benke Judit néven született Miskolcon, 1817-ben, színészszülők gyermekeként. A Róza nevet a színpadon használta. Tizenévesen, 1833-ban már a budai Várszínházban játszott, később a kassai társulathoz is tartozott. A korabeli színésznek alkalmazkodnia kellett a változó helyszínekhez, szerepekhez és társulatokhoz. Ebben a világban építette fel azt a szakmai tekintélyt, amely később a pesti nemzeti színjátszás egyik vezető szerepéhez juttatta.
1837. augusztus 22-én a Pesti Magyar Színház megnyitó előadásán ő alakította Antóniát a Belizárban. A későbbi Nemzeti Színházhoz hosszú időre hozzákötötte pályáját. Szerepei között Shakespeare hősnői és Katona József Bánk bánjának Gertrúdja is helyet kaptak. Alakításait ma korabeli kritikák, visszaemlékezések és szereptörténetek segítségével közelíthetjük meg. Ezek a források őrzik a korabeli közönség és a pályatársak tapasztalatait.
Jókai Mórral 1848-ban kötött házassága a forradalom személyes történetei közé tartozik. A kapcsolatot Petőfi Sándor és Jókai édesanyja is ellenezte; a színésznő idősebb volt Jókainál, és korábbi kapcsolatából már született gyermeke. A magánéleti vita megmutatja a korszak nőkkel szembeni elvárásait is. Ugyanazt az asszonyt, akinek a színpadon uralkodónőket és hősnőket kellett hitelesen megjelenítenie, a hétköznapi életben mások erkölcsi ítéletei szorították korlátok közé.
A házasság híre máig erősebben él a köztudatban, mint sok alakításának emléke. Ebben a magyar irodalom népszerűsége mellett a színészet múlandósága is szerepet játszik: a regény újra kézbe vehető, az előadás egyszeri történés. Laborfalvi pályájának felidézéséhez ezért tudatosan kell visszatérni a színháztörténeti adatokhoz. Ő már ismert és elismert művész volt, amikor Jókai társává lett. Az utókor akkor közelít hozzá igazságosan, ha ezt a sorrendet is megtartja. Pályájának ötvenéves jubileumát 1883-ban Miskolcon ünnepelték, és uralkodói kitüntetést is kapott. Az elismerés egy több nemzedéknyi közönség előtt végzett munka végére került.
A Nemzeti Örökség Intézete a 19. század legjelentősebb magyar színésznői között tartja számon. Életében az állandó színházban végzett munka egyszerre volt művészi feladat és egy új kulturális intézmény mindennapi felépítése. Laborfalvi története azt teszi láthatóvá, mennyi önállóságot követelt egy női pálya ebben a közegben. Halálának évfordulóján a név mögött a dolgozó színészt is érdemes meglátni: a szerepeket megtanuló, próbáló, újra színpadra lépő embert.
Források 10, 11
5 Don DeLillo kilencven éve és az információ zaja
1936. november 20 Don DeLillo születése 90 éve
A reklámok, hírek és képernyők hangjai ma szinte szünet nélkül kísérik az életünket. Don DeLillo regényeiben ez a zaj már jóval az okostelefonok elterjedése előtt központi szerepet kapott. Az 1936. november 20-án Bronxban született amerikai író kilencvenedik születési évfordulója olyan életműre irányítja a figyelmet, amely a modern ember szorongását a hétköznapi nyelvben is észreveszi. Hősei gyakran sok információt kapnak, mégsem tudják pontosan, mi történik velük.
DeLillo olasz bevándorlók családjában nőtt fel New Yorkban. A Harry Ransom Center életrajzi összefoglalója szerint fiatalkorának utcai játékai, rádiós élményei, később a filmek és a város jazzélete egyaránt alakították érdeklődését. Írásaiban a közösségi tapasztalat és az egyéni gondolat nehezen választható el egymástól. Egy családi beszélgetésbe is betüremkedik a fogyasztás nyelve, a közéleti félelem vagy egy médiából megismert történet. A külvilág a szereplők mondataiban folytatódik.
Az 1985-ben megjelent Fehér zaj, eredeti címén White Noise, Nemzeti Könyvdíjat kapott. Középpontjában Jack Gladney, felesége, Babette és családjuk áll. A megszokott életet ipari balesetből származó mérgező felhő zavarja meg, és a szereplőknek egyszerre kell megküzdeniük a tényleges veszéllyel meg az arról érkező információkkal. DeLillo ebben a helyzetben a halálfélelmet és a biztonság keresését is vizsgálja. A fogyasztói világ ígéretei egy bizonyos ponton nem tudnak megnyugtató választ adni. A regény humorának egyik forrása éppen az, ahogyan a család a nagy fenyegetést a megszokott beszéd fordulataival próbálja kezelni.
Az 1997-es Underworld tágabb történelmi teret jár be: magánéleteket kapcsol össze az amerikai 20. század második felével. A hidegháborús környezet, a közös emlékezet és a tárgyak története egyaránt része a regény világának. DeLillo nem egyszerűen eseményeket sorol egymás után; azt vizsgálja, hogyan rendeződnek el ezek az emberek emlékeiben és kapcsolataiban. Egy látszólag mellékes tárgy vagy találkozás olyan összefüggést hordozhat, amelyet a szereplő csak sokkal később ért meg.
Regényeinek olvasása lassítást kíván. A mai hírfolyam gyors ítéleteket és rövid reakciókat jutalmaz, DeLillo viszont gyakran éppen a bizonytalan pillanatokban időzik. Mit tudunk valóban, és mit ismétlünk azért, mert elégszer hallottuk? Mennyit alakít a félelmeinken egy kép vagy egy népszerű magyarázat? Ezek irodalmi kérdések, de az olvasó saját tájékozódási szokásait is próbára teszik. A nyelv pontossága nála annak feltétele, hogy a tapasztalat ne oldódjon fel kész mondatokban.
Az író munkásságát a National Book Foundation és az amerikai Kongresszusi Könyvtár is elismerte. A díjaknál azonban közelebb visz hozzá az a figyelem, amellyel egy hétköznapi beszélgetésben társadalmi erőket hall meg. Kilencvenedik születési évfordulóján ezért a könyveihez érdemes visszatérni. A bennük ábrázolt technikai környezet változhatott, de az önálló ítélet kérdése megmaradt: hogyan őrizhető meg a saját gondolat, amikor mindenfelől készen kínálják a magyarázatot?
Források 12, 13, 14, 15
6 Duane Allman és a gitár amely másokra is figyelt
1946. november 20 Duane Allman születése 80 éve
Duane Allman alig huszonnégy évet élt, mégis olyan gitárhangot hagyott maga után, amelyet ma is könnyű felismerni. Az 1946. november 20-án született zenész nyolcvanadik születési évfordulóján egy rendkívül rövid, sűrű pályára emlékezünk. Az Allman Brothers Band társalapítója volt, keresett stúdiózenészként dolgozott, és Eric Claptonnal is együtt játszott. Munkájában a technikai tudás mindig összekapcsolódott azzal, hogyan lehet a másik zenész mondatára válaszolni.
Az 1969-ben létrejött Allman Brothers Band hangzásában a blues, a rock, a country és a jazz hatása találkozott. A zenekar koncertjein fontos szerepet kaptak a hosszú improvizációk. Duane gitárja mellett testvére, Gregg éneke és billentyűs játéka, Dickey Betts gitárszólamai, valamint a ritmusszekció is alakította a közös megszólalást. Az együttesben a hangszeres szabadság folyamatos figyelmet követelt: a hosszabb szóló sem szakadhatott el attól, amit a többiek játszottak. A két dobos, Butch Trucks és Jaimoe jelenléte különösen gazdag ritmikai alapot adott ehhez. A hangzás ezért a gitárok mögött is sok önálló kezdeményezést hordozott.
Allman különösen a slide technikában teremtett jellegzetes hangot. Ennél a játékmódnál a húrokon végigcsúsztatott eszköz lehetővé teszi a hangok közötti folyamatos átmenetet. A gitár így az énekhez hasonló hajlításokra és elnyújtott megszólalásra képes. Duane előadásában a bluesból örökölt kifejezésmód erős, mégis árnyalt elektromos hangzást kapott. A hatás a hangszeren és erősítőn kívül a ritmuson, a hangindításon és a kivárt pillanatokon is múlott.
Az 1971-es At Fillmore East koncertalbum az együttes pályájának egyik meghatározó dokumentuma lett. A felvételeken jól hallható, miként építkezik a zene a tagok közötti kapcsolatokból. Egy motívumot valaki továbbvisz, egy másik hangszer változtat rajta, majd az egész zenekar új irányba mozdul. Aki csak a leghangosabb szólót keresi, könnyen elsiklik e közös munka fölött. A lemez erejét a fegyelmezett együttjáték és a nyitva hagyott lehetőségek együttesen adják.
Duane más előadók felvételein is fontos szerepet vállalt, köztük Aretha Franklin és Wilson Pickett munkáiban. Eric Claptonnal a Derek and the Dominos 1970-es Layla and Other Assorted Love Songs című albumán találkozott a stúdióban. Ez a közreműködés különösen ismertté tette a nevét, de nem érdemes egyetlen felvételre szűkíteni az örökségét. A stúdiómunka másfajta alkalmazkodást kíván, mint a hosszú koncertimprovizáció: a gitárnak az adott dalban kell megtalálnia a helyét.
Allman 1971. október 29-én motorbalesetben halt meg. Az együttes később folytatta a munkát, és 1995-ben bekerült a Rock and Roll Hall of Fame tagjai közé. A korai halál könnyen romantikus legendává változtat egy zenészéletet, Duane esetében azonban a felvételek ennél pontosabb emléket őriznek. Hallható rajtuk a kíváncsiság, a gyakorlás és a társakra irányuló figyelem. Nyolcvan évvel születése után ez a néhány lemez adja a legjobb választ arra, miért tartott olyan sokáig a rövid pálya hatása.
Források 16, 17, 18, 19
7 Robert Altman és a társadalom sokféle hangja
2006. november 20 Robert Altman halála 20 éve
Robert Altman filmjeiben gyakran egyszerre többen beszélnek, és a nézőnek kell eldöntenie, kire figyel. Ez a rendezői módszer közel áll ahhoz, ahogyan a társadalmat tapasztaljuk: mások céljai, mondatai és érdekei folyton keresztezik egymást. A 2006. november 20-án elhunyt amerikai filmrendező halálának huszadik évfordulóján olyan alkotóra emlékezünk, aki a mozi megszokott rendjét újra meg újra fellazította. Filmjeiben a mellékszereplőnek is lehet saját története.
Altman 1925-ben született Kansas Cityben. Pályája elején megrendelésre készült rövidfilmeket forgatott, majd televíziós sorozatokban dolgozott. A játékfilmes áttörést az 1970-es MASH hozta meg számára, amely a cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is elnyerte. A katonai kórházban játszódó történet a háború tapasztalatát fekete humorral mutatta meg. A rend és a fegyelem nyelve mellett ott volt benne a test sérülékenysége és a túléléshez használt mindennapi rögtönzés.
Az 1975-ös Nashville a zenei élet, a politikai kampány és egymásba fonódó magánsorsok nagy együttese. A szereplők között nincs egyetlen olyan hős, akinek története mindent megmagyarázna. A film figyelmet kér a színpadi szereplésre és az azt körülvevő érdekekre is. A tömeg, a siker ígérete és a közéleti megszólalás ugyanabban a térben jelenik meg. A néző így a közös eseményt több különböző helyzetből láthatja, miközben egyik szereplő sem birtokolja az egészet.
Későbbi munkái közül A játékos a hollywoodi filmiparhoz, a Rövidre vágva egymásba kapcsolódó városi életekhez fordult. A 2001-es Gosford Park egy angol vidéki ház vendégeinek és személyzetének világát kapcsolta össze. A rendező az utóbbi filmért Golden Globe-díjat kapott. Ezekben a történetekben a társadalmi helyzet abban is megmutatkozik, ki kinek a szavába vághat, ki hallgatózik, és kinek kell észrevétlenül dolgoznia. A hatalom olykor egészen hétköznapi viselkedésként válik láthatóvá.
Altman sokszereplős filmjei aktív nézést kívánnak. A kamera mozgása, a háttérben zajló beszélgetés vagy egy rövid tekintet fontos lehet akkor is, ha nem követi azonnali magyarázat. A rendező ezzel teret hagy az értelmezésnek, és ritkán zárja le minden szereplő sorsát megnyugtatóan. Az eljárásban van kockázat: a figyelem szétszóródhat, egy történetszál befejezetlennek tűnhet. Ugyanez azonban lehetőséget ad arra, hogy az emberi kapcsolatok bizonytalansága a film formájában is megmaradjon.
2006-ban életművéért tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át; ugyanebben az évben készült el utolsó játékfilmje, az A Prairie Home Companion. Húsz évvel halála után munkái a közös történetek elbeszéléséhez kínálnak termékeny nézőpontot. Érdemes észrevenni bennük azokat is, akikre a főszereplőkre épülő mozi kevesebb időt szánna. Altman arra készteti a nézőt, hogy a háttérben beszélő ember mondatát is meghallja. Ebből a figyelemből összetettebb és sokszor kényelmetlenebb kép rajzolódik ki a világról. Ötször jelölték rendezői Oscarra, a tiszteletbeli díj pedig teljes pályájának elismerését jelentette. Kísérletező kedve idős korára is megmaradt.
Források 20, 21, 22, 23
Források és további olvasnivalók
A hivatkozások a történetek sorszámát követik. Ellenőrzés 2026 november 20.
1 A gyermekjogok világnapja és a felnőttek felelőssége
1. Nemzeti Jogszabálytár Az 1991 évi LXIV törvény és a Gyermekjogi Egyezmény
2. UNICEF Convention on the Rights of the Child
2 Száz éve hűtik géppel a Városliget jegét
4. Városligeti Műjégpálya A létesítmény története
5. Városligeti Műjégpálya A gépesítés századik évfordulója
6. Kultúra hu és MTI November 20 án történt
3 Bolyai Farkas és a tudás továbbadása
7. MTA Könyvtár Akadémikusok Bolyai Farkas
8. Prékopa András A két Bolyai Magyar Tudomány 2010 november
9. University of St Andrews MacTutor Farkas Bolyai
4 Laborfalvi Róza és a nemzeti színjátszás születése
10. Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi közössége Laborfalvi Róza
11. Nemzeti Örökség Intézete Laborfalvi Róza
5 Don DeLillo kilencven éve és az információ zaja
12. University of Texas Harry Ransom Center Ransom News 2004 ősz Don DeLillo
13. National Book Foundation Don DeLillo
14. Penguin Random House White Noise kiadói ismertető
15. Simon and Schuster Underworld kiadói ismertető
6 Duane Allman és a gitár amely másokra is figyelt
16. Concord Duane Allman előadói életrajz
17. Allman Brothers Band Duane Allman életrajz
18. Allman Brothers Band A zenekar korai története
19. Rock and Roll Hall of Fame The Allman Brothers Band
7 Robert Altman és a társadalom sokféle hangja
20. Directors Guild of America Robert Altman életútinterjú és pályakép
21. Golden Globes Robert Altman életrajz és díjak
22. Academy of Motion Picture Arts and Sciences A 2006 os Oscar díjátadó