Alapvető szakszervezeti jogokat a rendvédelmi szervezeteknek is!

2026. szeptember 30-án a LIGA Székházban a LIGA Szakszervezetek elnöke megbeszélést folytatott a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet elnökével és alelnökével a rendvédelmi szakszervezetek működési feltételeinek átmeneti rendezéséről. A megbeszélés végén a két szervezet a kérdés rendezése érdekében közös levelet írt a Belügyminiszter részére.

Pósfai Gábor úr részére

Belügyminiszter Belügyminisztérium Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

A LIGA Szakszervezetek és tagszervezete, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet azzal fordul Belügyminiszter Úrhoz, hogy kezdeményezze a rendvédelmi szakszervezetek működési feltételeinek mielőbbi, átmeneti rendezését az új Hszt. átfogó szabályozásának hatálybalépéséig.

Üdvözöljük a Belügyminisztérium tárgyalási készségét és azt a szándékot, hogy a következő időszakban a rendvédelmi életpálya egészét érintő érdemi egyeztetéssorozat induljon. Meggyőződésünk szerint ehhez működőképes munkavállalói érdekképviseleti oldalra is szükség van.

A rendvédelmi szakszervezetek helyzete az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megváltozott. A 2012 utáni szabályozással megszűnt vagy jelentősen beszűkült több olyan jogosultság, amely korábban biztosította a szakszervezetek érdemi részvételét a szolgálati viszonyt érintő döntésekben és a mindennapi érdekképviseletben. A szolgálatteljesítési időkedvezmény eltűnése különösen súlyosan érintette az aktív állományban dolgozó választott tisztségviselőket, amelynek következményei ma már közvetlenül érzékelhetőek.

Egy aktív szakszervezeti vezető a teljes, gyakran havi 160–170 órás szolgálati kötelezettsége mellett végzi érdekképviseleti munkáját. Ebbe kell beleférnie a tagok képviseletének, a fegyelmi és munkaügyi ügyeknek, a jogszabálytervezetek véleményezésének, az érdekegyeztető fórumoknak és a szakmai munkacsoportoknak. Mindez család és sok esetben másodállás mellett történik.

Ezek a működési feltételek jelentős akadályokat képeznek a valódi, érdemi érdekképviseleti munka előtt. Egy tisztségviselő a valódi igényeikhez képest csupán korlátozott számú tag problémáját tudja megfelelő szakmai színvonalon kezelni, miközben a szervezet növekedésével az ellátandó ügyek száma folyamatosan nő.

Meggyőződésünk szerint az előttünk álló másfél-két év különösen jelentős időszak lesz a rendvédelmi szervek életében. Ebben az időben zajlik vagy készülhet elő többek között a rendvédelmi életpálya, a bérezés, a pályazárás és a korkedvezmény, a munkavédelem, valamint az új Hszt. számos alapvető kérdésének rendezése.

A munkavállalói oldalnak a jelzett folyamatokban való érdemi részvételéhez szükséges szervezeti-működési feltételek ugyanakkor nem állnak rendelkezésre. Egy éjszakai szolgálatból, járőrszolgálatból vagy másodállásból érkező szakszervezeti vezetőtől nehezen várható el, hogy az állam teljes szakapparátusával azonos felkészültségi feltételek mellett vegyen részt egy jogszabály-előkészítő vagy életpálya-munkacsoport munkájában.

Az átfogó Hszt.-módosítás tervezett időpontjáig ezért átmeneti szabályozás kialakítását kezdeményezzük, amelynek keretében szükségesnek látjuk a Munka Törvénykönyvében részletezett alapvető szakszervezeti jogosultságok biztosítását a rendvédelmi szakszervezetek számára is. E körbe tartozik a valódi konzultációs jog, a tisztségviselők megfelelő védelme, a működéshez szükséges feltételek és a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény. Az átmeneti időszak azonnali rendezésére egy szűkebb, gyorsan végrehajtható megoldást is javaslunk.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó rendvédelmi szakszervezetek és szövetségek aktív szolgálati viszonyban álló országos vezetői részére az MRK vezetői tisztségéhez biztosított működési feltételekkel összemérhető szolgálatmentesség biztosítását tartjuk indokoltnak, amely a gyakorlatban legfeljebb négy-öt aktív szakszervezeti vezető szolgálatmentességének rendezését jelentené. Költségvetési és létszámgazdálkodási szempontból ez a javaslat rendkívül szűk személyi kört érint, miközben több tízezer rendvédelmi dolgozó érdekképviseletének működőképességére lenne hatással.

A megoldás azt is biztosítaná, hogy a minisztérium által létrehozott bizottságokban, szakmai munkacsoportokban és érdekegyeztető fórumokon a munkavállalói oldal felkészült, aktív állományból érkező és megfelelő idővel rendelkező képviselőkkel vehessen részt.

A hivatásos állomány helyzete ebből a szempontból sajátos. Szolgálati jogviszonyuk számos alapjog korlátozásával jár, a kollektív érdekérvényesítés lehetősége szűkebb, sztrájkjoggal pedig nem rendelkeznek. E körülmények között különösen nagy jelentősége van annak, hogy a szakszervezeti érdekképviselet megfelelő intézményi és működési feltételeket kapjon.

Tisztelt Miniszter Úr!

A LIGA Szakszervezetek országos munkavállalói érdekképviseleti konföderációként a makroszintű szociális párbeszéd fórumainak (VKF, OKÉT, KOMT) tagja, tagszervezetei között a hon- és rendvédelem területén működő érdekképviseletek is megtalálhatóak. Meggyőződésünk, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok alapja az erős és működőképes munkavállalói képviselet.

A LIGA Szakszervezetek és a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet ezért arra kéri Miniszter Urat, hogy az átfogó Hszt.-reform lezárását megelőző időszakra kezdeményezze a rendvédelmi szakszervezetek működési feltételeinek átmeneti rendezését, és ennek keretében kerüljön napirendre az aktív országos érdekképviseleti vezetők szolgálatmentességének kérdése. Készek vagyunk a konkrét szabályozási javaslat kidolgozásában és az erről szóló személyes egyeztetésben részt venni.

Budapest, 2026. szeptember 24.

Üdvözlettel:

Hatvani Jácint, elnök, LIGA Szakszervezetek

Tüzes István r.örgy. elnök Közszolgálati Rendőr Szakszervezet

Forrás: liganet.hu