Magyar Péter reményt adott a fiataloknak, de két súlyos probléma még mindig külföldre hajthatja őket

Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója több mint két évtizede kutatja a magyar fiatalokat. Korábbi kutatásaik alapján úgy látja, három dolog kell ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak.

A problématérkép alapján jó munkahelyekre, lakhatásra és a közérzet javulására van szükség. Talán ez utóbbi javult, a másik kettő azonban komoly kihívás a mindenkori kormányok számára

– mondta a kutató az Indexnek.

Hogy valóban javult-e a fiatalok közhangulata, arról két friss kutatás egészen eltérő képet ad.

Mélyponton volt a fiatalok lelkiállapota a választás előtt

A közhangulat egyik lehetséges mutatója, hogy az emberek hogyan ítélik meg saját mentális egészségüket. Erről készült a STADA Health Report 2026, amelyet a gyógyszergyártó STADA megbízásából a Human8 vett fel online húsz országban, mintegy húszezer válaszadóval, 2026 februárja és márciusa között, vagyis még a választás előtt.

A kutatás szerint 2023-ban a 16–24 évesek 25 százaléka képzelte el tíz év múlva is Magyarországon az életét, idén már 45 százalékuk. A külföldi munkát tervezők aránya 57-ről 32 százalékra, a biztosan külföldre készülőké pedig 22-ről 7 százalékra csökkent. Azok aránya, akik biztosan Magyarországon szeretnének dolgozni, 6-ról 15 százalékra nőtt.

2023-ban a fiatalok nagyjából harmada ítélte jónak az ország helyzetét, idén már a fele. Még nagyobb a változás a jövő megítélésében: három éve a válaszadók harmada várta, hogy tíz év múlva jobb lesz az ország helyzete, most már kétharmaduk. A közép-magyarországi fiatalok derűlátóbbak, mint a Nyugat- és Kelet-Magyarországon élők.

Az első adatfelvétel 2023 októberében készült online, 802 fős mintán. A másodikat idén júniusban vették fel 817 fővel, de már vegyes módszerrel: a 16–18 éveseket tanórai keretek között, a 18–24 éveseket online kérdezték. A két adatfelvétel ezért módszertanilag sem teljesen összehasonlítható.

Éppen a tanórán megkérdezett 16–18 évesek a legbizakodóbbak: 77 százalékuk vár javulást tíz év múlva, miközben az ország jelenlegi helyzetét ők ítélik meg a legkedvezőtlenebbül.

Természetesen a két felmérés nem pontosan ugyanazt méri: az egyik a saját lelkiállapotra, a másik a jövőbeli tervekre és az ország megítélésére kérdez rá, és a vizsgált korcsoport is eltér. Egymás mellé téve azonban felvetik a kérdést, mit jelent valójában, ha egy fiatal azt mondja, külföldön szeretne dolgozni.

Aki külföldre vágyik, még nem biztos, hogy el is megy

Szabó Andrea szerint a külföldi munkára vonatkozó kérdést nem szabad szó szerint venni.

„A külföldi tanulás, munka, letelepedés nem olyan változó, ami azt jelezné, hogy holnap reggel nekiindulnak, és meg sem állnak a Lajtáig. Ez egy úgynevezett közhangulati indikátor, ami azt jelzi, hogy éppen hogyan érzik magukat a fiatalok abban az országban, ahol élnek” – írta a kutató.

Ha sokan mondják, hogy más országban szeretnének élni, az Szabó Andrea szerint inkább az elvágyódást, a megbecsültség és a lehetőségek hiányának érzését jelzi, mint egy azonnali elköltözési tervet. Már csak ezért sem lehet a külföldi munkavállalási szándékot egyszerűen a tényleges kivándorlással azonosítani.

„Egy online és egy csoportos-órai adatfelvétel összehasonlíthatósága erősen korlátozott, úgyhogy ebből a szempontból is meglehetősen óvatos vagyok az adatok interpretációjával” – tette hozzá.

Ezért a kutató szerint egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy tartós fordulat történt-e, vagy egy részben a választás utáni hangulatra jellemző kiugrásról van szó.

A tényleges kivándorlásról még nincs friss adat

Hogy a fiatalok valóban kevesebben mennek-e külföldre, azt a felmérésből nem lehet tudni. A tényleges vándorlási adatok ráadásul hónapos késéssel jelennek meg, így egyelőre nincs olyan statisztika, amely megmutatná, hogy a júniusi hangulatváltozás után ténylegesen kevesebb fiatal hagyta el az országot.

A legfrissebb éves adatok még a választás előtti időszakról szólnak. A KSH adatai szerint 2025-ben 39 650 magyar állampolgár vándorolt ki, miközben 41 800-an érkeztek vissza vagy költöztek be az országba, így összességében 2150-nel több magyar állampolgár jött az országba, mint ahányan elhagyták.

A KSH negyedéves becslése szerint 2025 harmadik negyedévében a kivándorlók legnagyobb csoportját, 19 százalékukat a 25–29 évesek adták.

Munkahely és lakhatás

A kutató által említett másik két feltételnél a friss adatok jóval kevésbé biztatóak.

A fiatalok munkaerőpiaci helyzete különösen fontos, mert az országos munkanélküliségi adat elfedi a korosztály problémáit. A KSH szerint 2026 június–augusztusában a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 16,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 15,1 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a teljes 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája 4,8 százalék volt. A munkát keresők 33,7 százaléka már több mint egy éve keres állást, ez 4,2 százalékponttal magasabb arány, mint egy évvel korábban.

A lakhatás még nehezebb terep. A KSH lakásárindexe szerint 2025 harmadik negyedévében az összesített magyar lakásárszint a 2015-ös bázis 375,2 százalékán állt, vagyis a lakások nominálisan csaknem négyszer annyiba kerültek, mint tíz évvel korábban. Ez volt a legmagasabb nominális index az összehasonlítható uniós országok között.

Idén ugyanakkor megfordult a trend: a KSH szerint az első negyedévben 2,2 százalékkal csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest, az MNB szerint pedig a második negyedévben minden településtípuson mérséklődtek. Éves összevetésben azonban a lakások így is több mint 12 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban.