Magyarok ezreinek megélhetése kerül veszélybe, Magyar Péterék ígéretét kérik számon
Az árrésstop és az árfigyelő a beszállítókra nehezedő árnyomást erősíti, ezért mindkettőt meg kell szüntetni, ellenkező esetben több vállalkozások százai mehetnek csődbe – mondta a több száz taggal rendelkező termelőszövetkezet. Helyettük ötszázalékos zöldség- és gyümölcsáfát sürgetnek: ettől tisztább versenyt, életképesebb kisgazdaságokat és több magyar árut várnak.
Legkésőbb november elsejével kivezetné az árrésstopot Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete, a DélKerTÉSZ elnöke, aki üdvözölte, hogy a megszüntetés már miniszterelnöki szinten is napirendre került. Szerinte a jelenlegi árverseny és a nyári termelőiár-csökkenés mellett az intézkedés fenntartása indokolatlan, eltörlésétől pedig nem vár érdemi fogyasztói drágulást.
A paprika, a paradicsom és az alma 2025. december elsejével került a szabályozásba. Nagypéter Sándor szerint a tízszázalékos kereskedelmi árrésből nem fedezhető megfelelően a logisztika, a hűtés és az értékesítés költsége. A láncok ezért egyre alacsonyabb beszállítói árakat követeltek, amit az erősödő forinttal olcsóbbá váló import is segített. Eközben a korlátozásból kimaradó színes paprikákon nagyobb árréssel pótolták kieső bevételüket. A gyors kivezetés különösen a faggyal, jéggel, aszállyal és lengyel konkurenciával küzdő almatermesztőknek lenne fontos.
Az árfigyelőt ugyancsak megszüntetné, mely nem érte el eredeti célját. Az ugyanis az volt, hogy tapasztalatai szerint
elsősorban a láncok használják egymás árainak követésére, majd ezek alapján szorítják le beszállítóik árait.
Csakhogy ugyanazt a terméket eltérő költséggel lehet az egyes hálózatokba eljuttatni. Más a csomagolás, a szállítás, sőt az azonos funkciójú rekeszek bérleti díja között is jelentős különbség lehet, amit külön vizsgálatra érdemesnek tart. Az egységes ár kikényszerítése így valamelyik beszállításnál veszteséget okozhat.
Nemrég publikált elemzésünk részletesen bemutatta az árrésstop hatásait és kivezetésének lehetőségeit. Több között azt írtuk, hogy nagy láncok más termékek drágításával ellensúlyozhatják a korlátozott árrés miatt kieső bevételüket. A kisboltok eközben vásárlókat veszíthetnek, hiába mentesülnek közvetlenül a szabályozás alól. Az érintett termékeket vásárlók valóban megtakaríthatnak, de ebből nem következik, hogy a teljes bevásárlásuk olcsóbb lett.
Szociális segítségként is rosszul célzott a rendszer, mert jövedelemtől függetlenül minden vásárlónak kedvez. A lapunknak nyilatkozó közgazdász célzott támogatásokat és az élelmiszer-gazdaság költségeinek feltárását szorgalmazta. Úgy véli, az erős forint és a kedvezőbb importárak most érzékelhető drágulás nélküli kivezetést tehetnek lehetővé.
Ötszázalékos áfát kérnek
A DélkerTÉSZ azonban nem elégszik meg az árrésstop kivezetésével, valamint az árfigyelő megszüntetésével.
A szövetkezet a zöldségek és gyümölcsök áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentését kéri a kormánytól, lehetőleg 2027 januárjától, legkésőbb április elsejétől.
(Mint ismert a Tisza Párt választási programjának egyik sokat hangoztatott eleme volt az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.)
Nagypéter Sándor 150–160 milliárd forintra becsülte az intézkedés kezdeti költségvetési terhét, amelyet a piac fehéredése részben ellensúlyozhatna. A kisebb adóelőny ugyanis visszaszoríthatná a szürke- és feketekereskedelmet, javítva a szabályosan működő gazdaságok versenyhelyzetét.
„Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba” – fogalmazott. A kedvezőbb fogyasztói árak mellett a termelési kedv erősödését várja, például a káposzta és a brokkoli esetében. Ez a feldolgozóipart és a közétkeztetést is több hazai alapanyaghoz juttathatná.
Szerinte a magyar zászlós eredetjelölés kevésnek bizonyult, az egységes, márkajelzés nélküli csomagolás pedig megnehezíti, hogy a vásárló felismerje a hazai beszállítókat. Ezért külön pultot szorgalmaz a hazai áruknak, a termelőknek pedig sajátmárkás csomagolási lehetőséget szeretne.
Drágult, mégsem szárnyal
Az idei első félévben a fehér paprika termelői ára tíz, a paradicsomféléké 22–25 százalékkal emelkedett, és más paprikafajták, köztük a kaliforniai ára is nőtt. Nagypéter Sándor hangsúlyozta: ezek nem bolti árak. A paradicsomnál hároméves árcsökkenést követett a korrekció, a paprikánál pedig a korábbi emelkedések nem fedezték megfelelően a költségnövekedést; az átlagárak továbbra sem haladják meg a 2022-es szintet.
Nyáron fordult a helyzet: júliusban és augusztusban kilencszázalékos termelőiár-csökkenésről számoltak be. Az elnök szerint a vártnál gyengébb balatoni turisztikai keresletet is érzékelni lehetett a megrendelésekben. Az export eurós egységárai kedvezően alakultak, de a forinterősödés rontotta a hazai devizában számolt bevételt.
Nyolc hónap alatt a fehér paprika átlagára kilenc, a kápiáé tizennégy százalékkal nőtt. A hegyes erősé lényegében stagnált, miután tavaly 15–18 százalékkal emelkedett. A kápia korábbi visszaszorulását az észak-afrikai importtal magyarázta: a szövetkezetnél termőterülete tizenháromról hat hektárra csökkent, de jövőre ismét bővülhet.
A frisspiaci paprika, paradicsom és uborka értékesített mennyisége 309 tonnával nőtt. Az első nyolc hónap árbevétele 16,2 milliárd forintot ért el, közel kétmilliárddal meghaladva a tavalyit; kilenc hónapra, a termelőknek értékesített anyagokkal együtt, húszmilliárd körüli bevételt várnak. Az export mintegy nyolcvan százaléka Csehországba és Szlovákiába kerül, Németország súlya is nő. A termálfűtés a külföldi szezon előtt és után biztosít piaci lehetőséget.
A hőség ellen beruháznak
A következő két-három évben országosan hatvan–hetven hektár új üvegház létesülhet, főként paradicsomnak, de kígyóuborkának és kaliforniai paprikának is. Nagypéter Sándor szerint a közelség, a frissesség és a rövidebb szállítás közép-európai húzóágazattá teheti a magyar hajtatottzöldség-termesztést. A szövetkezet más termelői szervezetekkel a vörös- és lilahagyma hazai kínálatát is bővítené.
A zöldborsó megfelelő hozamot adott, a csemegekukoricából viszont mintegy 1400 tonnával kevesebb termett. Az ipari paradicsom területe 230-ról 86 hektárra esett, amit az elnök elsősorban a kínai alapanyag európai térnyerésével magyarázott. Figyelmeztetett: a termelési, élelmiszerbiztonsági és társadalmi feltételek eltérései torzíthatják a versenyt, az olcsó import pedig később drágává válhat, ha kiszorítja az európai termelést.
Az aszály a növényházakat sem kíméli: erősödik a kártevőnyomás, a tartós hőség pedig visszaveti a termést. A 2024-es károkból tanulva automatizált szellőztetéssel, párásítással, öntözéssel, tápoldatozással és fóliakorszerűsítéssel védekeztek, így idén javult a paprika minősége is. Napelemekkel és energiatárolókkal ahol lehet, hetvenszázalékos energiafüggetlenséget céloznak.
A vízmegőrzést közös állami, önkormányzati és termelői feladatnak tartja, precíz felhasználással és a felszín alatti készletek feltérképezésével.
Politikai ciklusokon átívelő stratégiát sürget, amely a természeti adottságokhoz és piaci lehetőségekhez illő termékeket támogatja.
A közel 450 tagú szövetkezetben a kisgazdaságok együttműködése teremti meg a folyamatos beszállítás feltételeit.
Mitől nem szállnak el az árak?
Újságírói kérdésre az elnök tisztázta: az átlagár növekedése nem cáfolja az árleszorító nyomást. Több lett a jobb minőségű paprika, eltértek a csomagolások és az értékesítési piacok, a láncok nyomása pedig nyáron erősödött fel igazán.
Arra a felvetésre, hogy a kereskedők korábban is figyelték egymást, azt válaszolta: az árfigyelő ezt megkönnyítette, miközben szerinte nem mindig követte megfelelően a heti árváltozásokat. Így korábbi vagy nagy mennyiséghez kötött akciós árakat kérhettek számon kisebb, normál beszállításoknál. Külön problémának nevezte az alkalmi, olcsó ajánlattevőket, akik szerinte nem feltétlenül képesek tartós ellátást biztosítani.
Az árrésstop utáni túlzott áremelések veszélyére erősebb hatósági ellenőrzést, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból finanszírozott Nébih megerősítését és az import vizsgálatát szorgalmazta. Huszonöt–harminc, esetenként negyvenszázalékos kereskedelmi árrést tartana elegendőnek, és megfontolandónak nevezte a beszállítók és kereskedők francia mintájú megállapodását. Elismerte, hogy 2022-ben a beszállítók is igyekeztek emelni áraikat, de most a vásárlókért folyó versenytől vár féket: szerinte a láncok nem akarják elveszíteni megszerzett piaci részesedésüket.
(Borítókép: A Vásárcsarnok Budapesten 2023. december 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
