Sonnevend Pál lett az Alkotmánybíróság új elnöke, a Fidesz szerint illegitim a kinevezése

0
Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta meg a testület új elnökévé. A döntés nyomán Sonnevend – az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében – azonnal hivatalba lépett, hároméves elnöki mandátumát megkezdve. A megválasztása azonban súlyos politikai feszültséget váltott ki: a Fidesz azonnali közleményben kérdőjelezte meg az új elnök legitimitását, és éles kritikával illette a testület összetételének közelmúltbeli változásait. [1]
A Fidesz tiltakozása és az önkény vádja
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség hivatalos nyilatkozatában leszögezte: álláspontjuk szerint Sonnevend Pál nem legitim módon lett alkotmánybíró, ebből kifolyólag pedig az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét sem töltheti be legitim módon. A kormánypárt megfogalmazása szerint Sonnevend „alkotmányellenes módon bitorolja a székét”, mivel a testületből szerintük a „jogállamiság lábbal tiprásával eltávolított” Hende Csaba helyére ültette őt a „Tisza önkénye”.
A párt politikai nyilatkozata komoly fenyegetést is megfogalmazott a jövőre nézve: kijelentették, hogy a jogállamiság általuk remélt helyreállítását követően a „Tisza önkényuralmának kiépítői és statisztái is rövid úton oda kerülnek, ahová valók”.
Átalakuló Alkotmánybíróság: távozások és új bírók
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi konfliktust, érdemes áttekinteni az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban végbement strukturális átalakulását. A testület összetétele az Alaptörvény módosításai, valamint a szigorú összeférhetetlenségi és korhatárszabályok miatt változott meg radikálisan.
  1. A távozók hulláma: A szabályozások értelmében a 70. életévüket betöltő tagoknak kötelezően távozniuk kellett a testületből. Emiatt veszítette el helyét többek között Polt Péter korábbi Ab-elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán is. [1]
  2. Hende Csaba esete: Hende Csaba volt honvédelmi miniszter távozása szintén jogi összeférhetetlenség, illetve a parlamenti képviselői múlthoz kapcsolódó korlátozások miatt vált szükségessé. Az ő megüresedett helyére jelölte a Tisza Párt Sonnevend Pált, akit az Országgyűlés végül meg is választott. [1, 2, 3]
  3. Az új többség: A parlamenti erőviszonyok eltolódásával a Tisza Párt több új tagot is delegált a testületbe (például Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt és Szomora Zsoltot), ami teljesen felülírta a korábbi, Fidesz-korszakban kialakult bírói struktúrát. [1, 2]
Ki az új elnök?
Sonnevend Pál szakmai háttere az alkotmányjogászok legfelsőbb köréhez köti őt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett summa cum laude minősítéssel, majd a heidelbergi egyetemen szerzett doktori fokozatot. Pályafutása korai szakaszában, 1997 és 2000 között Sólyom László munkatársa volt az Alkotmánybíróságon, majd később Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök mellett dolgozott vezető alkotmányjogi tanácsadóként. 2017 óta az ELTE egyetemi tanára és tanszékvezetője. [1, 2]
Az új elnök pályázatában kiemelt célként jelölte meg az alkotmánybíráskodás iránti társadalmi bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának megerősítését, valamint a nemzetközi és európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését. Erre a szakmai programra azonban a politika azonnal rárontott, jelezve, hogy a legfőbb közjogi testület a pártok közötti küzdelem frontvonalává vált. [1]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük