A hírműsorokban Magyar Péter viszi a prímet
Magyar Péter kormányának öt hónapja statisztikai adatokban
Közéleti elemzés a Népszabadság-MOST számára
Szerző: (basic)
Adatzárás: 2026. október 12. | Azonos, 153 napos kormányzati kezdő időszakok
A Tisza-kormány első öt hónapjában 236 törvény és kormányrendelet jelent meg, a 2010-es Orbán-kormány ugyanilyen hosszú induló időszakában 122. A különbség 93,4 százalék: a mostani jogalkotási darabszám majdnem kétszer akkora. A többlet elsősorban a rendeleteknél látszik, és a négy korábbi kabinet közül háromhoz képest magasabb a mostani összesített érték.
Öt hónap alatt egy új kormányról már többet lehet mondani, mint az első sajtótájékoztató után. Látszik, milyen tempóban jelennek meg a döntések, mennyire sűrű a jogalkotás, és ki uralja a nyilvánosságot. A Tisza esetében az első számmérleg élénk indulást mutat. A képet azonban érdemes közelebbről is megnézni: a több dokumentum nem minden sorban jelent több törvényt, és a kormányzás minőségét sem lehet egyszerűen darabra mérni.
A 2010-es rajthoz képest 93,4 százalék a többlet
A négy legutóbbi Fidesz–KDNP-kormány és a Tisza-kormány kezdését azonos időmérővel vizsgáltuk: mindegyiknél az első 153 teljes naptári napot vettük figyelembe. A mostani időszak május 13-tól október 12-ig tart. A 2010-es kabinethez képest így nem több idő áll a Tisza mögött, hanem ugyanannyi idő alatt jelent meg több jogalkotási dokumentum. [D0–D5, J1–J5]
Pontosság kedvéért: az összehasonlítás első Orbán-kormánya a 2010-ben alakult, hivatalosan második Orbán-kormány. Az 1998-ban induló első kabinet nem része ennek az öt kormányt vizsgáló mérlegnek.
Az „együtt” oszlop a kihirdetett törvények és kormányrendeletek darabszámának összege. Az utolsó oszlop azt mutatja, mennyivel tér el a 2026-os 236 dokumentum az adott korábbi időszaktól. Ez mennyiségi mutató, nem súlyozott kormányzati teljesítményindex. Saját számítás a Magyar Közlöny alapján. [J1–J5]
A legszembetűnőbb különbség a rendeleteknél van. A 2010-es 67-tel szemben most 191 kormányrendelet jelent meg: ez 185,1 százalékos növekedés, csaknem háromszoros darabszám. Törvényből viszont 55 helyett 45 született, ami 18,2 százalékkal kevesebb. A majdnem kétszeres összesített érték tehát a magasabb rendeletszámból adódik.
A 2014-es kezdésnél 54,2, a 2018-asnál 46,6 százalékkal magasabb a mostani összeadott darabszám. Az egyetlen magasabb korábbi értéket a 2022-es kabinet adja: annak 250 dokumentumától a Tisza időszaka 5,6 százalékkal marad el. Ebben az összevetésben ugyanakkor a törvények száma most 60,7 százalékkal nagyobb, a rendeleteké 14,0 százalékkal kisebb.
A négy korábbi indulás átlagához képest a mostani összesített jogalkotási mennyiség 37,6 százalékkal magasabb. Törvényből az átlagos 43,25-höz képest 45 jelent meg, vagyis a többlet 4,0 százalék. Kormányrendeletből viszont az átlagos 128,25 helyett 191, ami 48,9 százalékos növekedés. A Tisza indulásának erőssége ebben a mérésben a magas rendeleti aktivitás; törvényszámban a korábbi kezdések középmezőnyéhez áll közel.
A hírműsorokban Magyar Péter viszi a prímet
A jogalkotás mellett a nyilvánosságban is erős a jelenlét, különösen a miniszterelnöké. Az NMHH azonos kilenc rádiós és televíziós hírműsort felsoroló júniusi jelentéseiben Orbán Viktor 2022-ben 286, Magyar Péter 2026-ban 895 alkalommal jelent meg. Ez 212,9 százalékos növekedés. A megszólalások összes beszédideje 6257-ről 20 952 másodpercre nőtt, ami 234,9 százalékos többlet. [M4–M5]
Magyar Péter így az összes mért politikusi beszédidő 37,2 százalékát adta, míg Orbán Viktor a 2022-es júniusban 11,3 százalékát. A különbség 25,8 százalékpont, a kerekítetlen arányokból számítva. Ezek a számok erős személyes láthatóságot mutatnak. Egy megszólalás több híradóban is megjelenhet, ezért a 895 szereplés nem 895 külön interjú.
A miniszterelnök láthatóságának növekedése mellett a teljes kormányoldal részesedése a politikusi beszédidőből 70,9-ről 58,4 százalékra csökkent. A mért júniusi médiakép tehát jóval inkább Magyar Péter köré szerveződik. Ebből a miniszterek szakmai munkájának minőségére nem lehet következtetni; az összes kormánytag teljes, öt hónapos médiaszereplési adatsora nem áll rendelkezésre.
Nagyobb aktivitás, az eredményesség külön mérleg
A számok alapján a Tisza időszakának jogalkotási rajtja mennyiségileg erősebb a 2010-es, 2014-es és 2018-as kezdésnél. A 2010-eshez képest majdnem kétszeres darabszám különösen látványos. A nyilvánosságban pedig a miniszterelnök a 2022-es összevetéshez képest lényegesen nagyobb személyes jelenlétet mutat.
A 93,4 százalékos többlet azonban nem azt jelenti, hogy a kormány 93,4 százalékkal jobban kormányoz. Egy szervezeti átalakításhoz több rendelet is szükséges lehet: az október 9-i Közlönyben például hat kormányrendelet kapcsolódik ugyanazon vagyonvisszaszerzési hivatal működéséhez. Az igazi eredménymérleget az adja majd, mi valósul meg ezekből a döntésekből, és mit érzékelnek belőlük az állampolgárok. [J5]
A mostani adatok egy aktív jogalkotási kezdést és a miniszterelnök köré szerveződő médiaképet rajzolnak ki. A következő kérdés már az, hogy a magasabb aktivitásból gyorsabb ügyintézés, jobb közszolgáltatás és kézzelfogható változás lesz-e.
Módszertani megjegyzés: a cikk a kihirdetett törvényeket és kormányrendeleteket számolja, nem a benyújtott javaslatokat vagy a parlamenti módosító indítványokat. A törvényszám valamennyi benyújtó elfogadott törvényeit tartalmazza. A médiamutatók egy júniusi hónap mintájára vonatkoznak, nem a teljes 153 napra, és nem fedik le a közösségi médiát vagy az online sajtót.
Számítások és ellenőrizhető források
Azonos hosszúságú időablakok
Mindegyik időszak 153 teljes naptári nap. A kormányzati kezdőnapok forrásai: D0–D5; a kihirdetési sorszámhatárok forrásai: J1–J5. Darabszám = utolsó sorszám − első sorszám + 1. Az október 13-i résznap kimarad. A kormányhatározatok, a miniszteri rendeletek és a külön számozott Alaptörvény-módosítások nem részei a számításnak. A 2010-es alkotmánymódosító törvények az akkori éves törvénysor részei voltak; ezért a táblázat nem egységes alkotmányozási aktivitásmérő.
Százalékos eltérés = (mostani érték / korábbi érték − 1) × 100. A korábbi négy összesített darabszám átlaga 171,5. A törvények mediánja 43,5, a rendeleteké 112; a Tisza ezeknél 3,4, illetve 70,5 százalékkal magasabb értéket ad. A törvényszámok megfigyelt szórása 13,37, a rendeletszámoké 57,51. Ezek leíró statisztikák négy történeti előzményről; az öt kormány nem véletlen minta. A dokumentumok különböző súlya és összefüggései miatt a cikk nem állít statisztikai szignifikanciát vagy oksági kapcsolatot, és nem képez összesített kormányzási minőségpontszámot.
A médiaarányok számítása
- június: 6257 / 55 173 = 11,34%; 2026. június: 20 952 / 56 394 = 37,15%. A különbség 25,81 százalékpont. A megjelenések változása: (895 / 286 − 1) × 100 = 212,94%; a beszédidőé: (20 952 / 6257 − 1) × 100 = 234,86%. A kormányoldal beszédidőaránya a kormány és az akkori kormánypárt vagy kormánypártok együttes részesedése; nem csak a kabinet tagjait foglalja magában. A két júniusi jelentés azonos kilenc műsorcímet sorol fel. Az adatok a műsorokban megjelenő láthatóságot mérik, nem a politikus által kezdeményezett külön médiamegjelenések számát. [M4–M5]
Az eredeti elemzés történeti médiapontjai: a kormányoldal beszédidőaránya 2010 júniusában 79,0%, 2014 júliusában 64,3%, 2018 júniusában 68,4%, 2022 júniusában 70,9%, 2026 júniusában 58,4%. A régebbi műsorpanelek és besorolások eltérései miatt ezek nem egységes mérési környezetben készített rangsor elemei. [M1–M5]
A benyújtott indítványok és a teljes miniszteri médiaaktivitás
A 153 napra, benyújtó szerint teljes törvényjavaslat- és módosítóindítvány-szám nincs hitelesítve ebben az összeállításban. A kormány, a kormánypárti képviselő és a bizottság javaslata külön kategória. A módosító indítvány pedig nem azonos egy elfogadott törvénymódosítással. A teljes összevetéshez a parlamenti nyilvántartás dátumra, benyújtóra és ciklusra szűrt exportja szükséges. Az Országgyűlés összehasonlító kiadványa szerint 2014-től a képviselői módosítók eljárási szabályai is változtak. A hiányzó adatok nem tekinthetők nullának. [I1–I2]
A 2026. júniusi NMHH-jelentésben külön azonosítható miniszteri adatok: Kapitány István 89 megjelenés, 48 saját hangú szereplés, 827 másodperc; Hegedűs Zsolt 73, 24, 519; Tarr Zoltán 69, 31, 880. Ez nem teljes miniszteri lista, és nem alapja az összes tárcavezető közötti teljesítményrangsornak. A júliusi nyers adatok összevetésénél több közszolgálati műsor július 7–8-tól fennálló szünetét is figyelembe kell venni. [M5–M6]
Forrásjegyzék
A következő hivatkozások az eredeti nyilvános dokumentumokra mutatnak. A százalékos különbségek és az összesített darabszámok saját számítások.
[J1] 2010-es kihirdetési határok. MK 85 törvényhatár XLIII | MK 86 rendelethatár 185 | MK 163 rendelethatár 252 | MK 165 törvényhatár XCVIII
[J2] 2014-es kihirdetési határok. MK 78 törvényhatár XXI | NJT első időablakbeli rendelet 152 | MK 147 törvényhatár LIII | MK 151 rendelethatár 272
[J3] 2018-as kihirdetési határok. MK 67 törvényhatár V | MK 60 rendelethatár 93 | MK 161 törvényhatár LXIII | MK 162 rendelethatár 196
[J4] 2022-es kihirdetési határok. MK 83 törvényhatár II | MK 75 rendelethatár 179 | MK 163 törvényhatár XXX | MK 170 rendelethatár 401
[J5] 2026-os kihirdetési határok. MK 44 törvényhatár XIV | MK 42 rendelethatár 89 | MK 142 törvényhatár LIX | MK 151 rendelethatár 280
[D0] A második Orbán-kormány megalakulása 2010
[D1] A 2026-os kezdőnap hivatalos megállapítása
[D2] A harmadik Orbán-kormány megalakulása 2014
[D3] A negyedik Orbán-kormány megalakulása 2018
[D4] A 2022. május 24-i parlamenti ülés jegyzőkönyve
[D5] MTI a Magyar-kormány minisztereinek kinevezéséről
[M1] NMHH 2010-es éves beszámoló 50–51. nyomtatott oldal
[M2] NMHH 2014. júliusi médiahasználati jelentés 4. és 6. oldal
[M3] NMHH 2018. júniusi médiahasználati jelentés 5. és 8. oldal
[M4] NMHH 2022. júniusi médiahasználati jelentés
[M5] NMHH 2026. júniusi médiahasználati jelentés
[M6] NMHH 2026. júliusi médiahasználati jelentés
[I1] A T/200 médiatörvény-javaslat benyújtói és eredeti szövege
[I2] Az Országgyűlés összehasonlító adatai 2010 2014 2018
A kép illusztráció
