OGY – Krónika 1-5.

A mellrák elleni küzdelemről való megemlékezéssel nyitotta meg a parlament keddi ülésnapját Forsthoffer Ágnes házelnök, majd napirend előtti felszólalások hangzottak el.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Forsthoffer Ágnes, az Országgűlés elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Napirend előtt

Szuverenitásvédelmi lépéseket sürget a Mi Hazánk frakcióvezetője

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Lépéseket sürgetett a szuverenitás védelme érdekében napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője, aki azt közölte, a kormány nem a magyar nemzeti szuverenitás, a magyar vállalkozások és gazdaság megerősítésén dolgozik, hanem azt hajtja végre, amit az Európai Unió vezetése előírt a számára.

Szorgalmazta, hogy a kormányzat a magyar emberek érdekeit képviselje a mesterségesintelligencia-biztonság megteremtése terén, ne egy lengyelországi MI-projektbe fektessen 125 millió eurót.

Szólt arról is: nem az az igazi botrány, hogy a Tisza egyik országgyűlési képviselője oroszlánokat lőtt ki egy vadászaton, hanem az, hogy „több tízmilliós hobbija” és „hatalmas” vagyona van, miközben évtizedek óta egy teljes mértékben állami céget vezet.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter válaszában elismerte a mesterséges intelligencia jelentette kihívás fontosságát. Elmondta, a hivatkozott lengyelországi projekt egy uniós együttműködés eleme, amely éppen az európai szuverenitást szolgálja a területen.

Megemlítette, korábban alig tett valamit az Országgyűlés annak érdekében, hogy politikusok vagyonosodását, tisztességes működését vizsgálják, ezzel szemben a kormányváltás után létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, vagyonvizsgálatot és vagyonadót vezetnek be.

Az előző kormányzat 16 éve alatt nyomát sem lehetett látni a szuverenitás felé tett lépéseknek, hiszen a kabinet az orosz érdekeket szolgálta, és egy elavult koncepció jegyében összeszerelő üzemmé és akkumulátorgyárrá alakította az országot, miközben hibás gazdaságpolitikáját adóemelésekkel ellensúlyozta – értékelt.

Ezzel azt állította szembe, hogy a Tisza-kormány az alapfokú oktatásból indulva valóban tudásalapú társadalmat épít.

KDNP: a kormány magára hagyta a gazdákat

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Latrocai Csaba, a KDNP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Magukra hagyott és kizsigerelt gazdákról beszélt Latorcai Csaba (KDNP), hozzátéve: „úgy tűnik, a természet és az aszály mellett a Tisza-kormány is sújtja a gazdákat”, akiket inkább csak szavakban segítenek.

Példaként hozta fel, hogy sem a támogatások általuk javasolt emelését nem fogadta el a kormányoldal, sem a zöldségek áfájának csökkentését nem szavazta eddig meg, holott e két lépés együttesen előnybe hozná a magyar gazdákat külföldi vetélytársaikkal szemben.

Szerinte jelen formájában a vagyonadó „a magyar gazdatársadalom, különösen az őstermelő családok ellehetetlenítését jelentené”.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter reagálásában hangsúlyozta: az előző kormányzat hagyta magukra a gazdákat, mert nem készítette fel az ágazatot olyan kihívásokra mint a klímaváltozás, nem segítette elő a piacvédelmet, és nem mozdította elő a termelői együttműködések kiépítését.

Hozzátette: ezek a lépések az alapjai annak, hogy jövedelem maradjon az agráriumban és az élelmiszertermelésben.

A miniszter jelezte: a zöldségek áfájának csökkentését valóban megígérték, de senki nem volt felkészülve az előző kormányzat által hátrahagyott örökségre, a bejelentettnél jóval magasabb hiányra, amit „trükkökkel folyamatosan elrejtettek”.

Közölte, a tervezett szabályok alapján nagyon kevés gazdának kell majd vagyonadót fizetnie.
A kormány gazdaságpolitikájáról és az emlőrák elleni küzdelem fontosságáról is volt szó az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.

Fidesz: egyre több az aggasztó jel a gazdaságban

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Palócz André, a Fidesz képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Palóc André (Fidesz) kiemelte: egyre több aggasztó jelet látni a gazdaság működésével kapcsolatban, a turizmusban rengeteg a probléma, a fiatalok körében nagy a munkanélküliség, az építőipar teljesítménye csökken, a beruházások visszaesnek.

Közölte: a gyárbezárások kapcsán az érintett munkavállalók semmilyen segítséget nem kaptak a kormánytól. Az emberek nehézségeit pedig tovább növelik a magas üzemanyagárak – tette hozzá.

Úgy vélte, a kormány lépéseiből az látszik, hogy nem tartják be a korábban tett ígéreteiket, a magyarok nem arra adtak felhatalmazást a Tiszának, amit most tesz a gazdaságpolitikájával.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Magyar Péter miniszterelnök úgy válaszolt, hogy az Orbán-kormány az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette Magyarországot, óriási volt az infláció, nem hozták haza az uniós forrásokat, helyette hatalmas hiteleket vettek fel, eladósították az országot, és mindezt akkor mégsem kifogásolta a képviselő. Óriási gazdasági problémákat örökölt a jelenlegi kormány az elődjétől – jelentette ki.

Megjegyezte: közép-európai viszonylatban alacsonyak a magyarországi üzemanyagárak.

Azt is felvetette: jelentős közpénzből támogatott szennyező akkumulátorgyárakat az előző kormány, a magyar kis- és középvállalkozásokat azonban nem támogatták.

Tisza: fel kell hívni a figyelmet az emlőrák elleni küzdelemre

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Virágh Gabriella Mária, a Tisza Párt képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Virágh Gabriella Mária (Tisza) arról beszélt, hogy az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, az előfordulása folyamatosan emelkedik, sokszor késői stádiumban ismerik fel. Ezért is fontos, hogy októberben igyekeznek felhívni a figyelmet az emlőrák elleni küzdelemre – közölte.

Azt mondta: az időben felismert emlőrák szinte minden esetben gyógyítható lenne, ezért is különösen szomorú, hogy évente mintegy 2500 nő hal meg ebben a betegségben. A népegészségügyi szűrések népszerűsítése rendkívül fontos cél – tette hozzá.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közölte: az emlőrák valóban a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata Magyarországon, a női daganatos esetek mintegy 26 százalékát adja, és évente hozzávetőleg 8000 új esetet tartanak nyilván.

Azt mondta: az előző kormány nem tudott jelentős eredményt elérni, mert bár a Nemzeti Rákellenes Program fontos célokat tűzött ki, az érdemi források hiánya miatt nem történt meg a szükséges előrelépés. A lakosság egészségi állapotának javítása a Tisza-kormány prioritása, ezért a területért a minisztériumon belül önálló, szakmai államtitkárság felel – mutatott rá.

Kifejtette: már megkezdték a szervezett szűrések átvilágítását. Mérlegelni kell a szűrés munkaidő utáni, esti vagy hétvégi elvégzésének lehetőségét, könnyebben elérhető helyszínekre, mobil mammográfiás kapacitásokra lenne szükség. Felülvizsgálják a korhatárt, és hosszabb távon megnézik egy olyan rendszer kialakításának lehetőségét, amely nemcsak az életkort, hanem az egyéni mellékkockázatokat is figyelembe veszi – mondta a tárcavezető.
Az államfő kifogásait részben figyelembe véve módosította az egészségügyi kamarákról szóló, ki nem hirdetett törvényt kedden az Országgyűlés, amely elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, valamint döntött a kormány gyermekvédelmi törvénycsomagjáról.

Részben módosította az Országgyűlés az egészségügyi kamarákról szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 13. Az Országgyűlés plenáris ülése 2026. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán
Részben módosította az Országgyűlés a Baka András köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az egészségügyi és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslatot. A változtatást 138 igen, 50 nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A módosítás szerint ha nem a törvényben meghatározott határidőig érkezik be a Magyar Orvosi Kamarába történő tagfelvételi kérelem, akkor a kamarai tagsághoz kapcsolódó tevékenység a határidő lejárta után – 45 helyett – a 60. naptól nem végezhető a kérelem elbírálásáig. A módosító javaslattal a köztársasági elnök észrevételének megfelelően összhangba hozzák az egyes határidőket az etikai eljárások átmeneti szabályai körében. Beépül továbbá az a garanciális rendelkezés az etikai döntések felülvizsgálatának eljárásába, amely szerint a folyamatban lévő ügyekben az etikai eljárást az etikai vétség elkövetésének időpontjában hatályos etikai szabályok szerint kell lefolytatni.

Az államfő másik, a tisztségviselő-választásra vonatkozó kifogásával kapcsolatban a törvényalkotási bizottság azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a törvény most is tartalmaz rendelkezéseket erről, nem a módosítással kerülnének a szabályozásba a tisztségviselő-választás keretei, az csak a már meglévő kritériumokat módosítaná, nem érintve a szervezeti önszabályozás lehetőségeit. Ezért a bizottság nem kezdeményezte ezen rendelkezések módosítását.

Baka András szeptember 30-án küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a törvénymódosítást. Az államfő közölte: kifejezetten egyetért a törvény elsődleges céljával, az egészségügyben működő kamarák szakmai önkormányzatiságának helyreállításával és megerősítésével. Ugyanakkor ezzel a céllal éppen ellentétesnek találja, hogy a törvény két ciklusra korlátozta a Magyar Orvosi Kamara vezető tisztségviselőinek mandátumát. Az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működésének elengedhetetlen feltétele, hogy az orvoskamarába történő kötelező visszalépés előírása a lehető legészszerűbb átmeneti rendelkezésekkel történjen. Szükségtelen adminisztratív korlátozások ne vezethessenek oda, hogy a kamarai tagsággal jelenleg nem rendelkező orvosok elveszítik a szakmagyakorláshoz való jogukat, és kiesnek az egészségügyi ellátórendszerből.

Elfogadták a 2026-os költségvetéshez benyújtott összegző módosító indítványt

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosításához benyújtott összegző módosító indítványt. A képviselők 139 igen, 49 nem szavazattal és tartózkodás mellett hagyták jóvá a javaslatot.

Az összegző módosító javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Az idei büdzsé módosításának zárószavazása hétfőn lesz.

A korábbi Fidesz-KDNP-kormány által 2025-ben elfogadott költségvetési törvény Kármán András pénzügyminiszter által benyújtott módosítása a 2026-os kiadási főösszeget 43 781 milliárd forintról 49 025 milliárd forintra, a bevételi főösszeget 39 562 milliárd forintról 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 4218 milliárd forintról 7110 milliárd forintra módosítaná.

A GDP-arányos hiánycélt a korábban tervezett 3,7 százalék helyett 7,5 százalékban, a gazdasági növekedést 4,1 százalék helyett 2 százalékban állapítaná meg.

A módosítást a kormány azzal indokolta, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A gyermekek védelmének megerősítéséért módosítottak törvényeket

Az Országgyűlés 139 igen szavazattal – 51 nem ellenében – elfogadta azt a törvényjavaslatot, amellyel a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítése érdekében nyújtottak be.

A javaslat indoklása szerint az alaptörvény értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, az ebből fakadó állami intézményvédelmi kötelezettség teljesítése pedig olyan hatékony szabályozást igényel, amely alkalmas a gyermekeket érő veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére.

A védelem középpontjába a pornográf és életkornak nem megfelelő szexuális tartalmak, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása, a szexuális célú kapcsolatfelvétel és manipuláció, valamint más, a gyermekek fejlődését súlyosan károsító tartalmak kerülnek.

Módosulnak a bűnügyi nyilvántartási rendszer érintett szabályai: fenntartják a gyermekek védelmét szolgáló adatmegismerés lehetőségét, ugyanakkor a hozzáférést előzetes hatósági kontrollhoz kötik, és további adatvédelmi, technikai garanciákat állapítanak meg.

Megerősítik a gyermekek védelmét a közterületi kommunikációban, hogy közterületen vagy más nyilvános térben ne legyen kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének káros befolyásolására.

Célul tűzte az előterjesztés a kórházi ellátásra egészségi állapotuk alapján már nem szoruló, de rendezetlen családi, szociális vagy gyermekvédelmi helyzetük miatt egészségügyi intézményben maradó gyermekek kérdésének mielőbbi rendezését. Egységes, rövid határidőn belül lefolytatandó előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést vezetnek be, hogy feltárhatók legyenek a gyermek kórházban maradásának okai, és mielőbb meghatározható legyen a gyermek érdekét leginkább szolgáló további intézkedés.
Büntetőjogi tárgyú törvényeket módosított kedden a parlament, amely döntött arról is, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz kerül a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal fel nem használt költségvetése, illetve elfogadta a Bászna-ügy kárrendezésének szabályait.

Uniós jogharmonizáció miatt büntetőjogi törvényeket módosítottak

Az Országgyűlés 144 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely számos uniós jogharmonizációs lépést tartalmaz.

Új tényállással egészült ki a büntető törvénykönyv (Btk.): az uniós környezetvédelmi szabályok megszegésével. Ezt a bűntettet egyes uniós irányelvekben szereplő tilalmak megszegésével lehet elkövetni, ez esetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Egy uniós irányelv alapján rögzítették a Btk.-ban a vagyonelkobzás új formáját. Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem maga a konkrét (bizonyított) bűncselekmény elkövetője, és nem is ilyen személytől szerez konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont, hanem ennél távolabbi a bűncselekmény, illetve a bűnszervezet és a vagyonelkobzással érintett személy vagyona közötti kapcsolat.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelv helytelen átültetése miatt. Az irányelvnek történő megfelelés érdekében törvény módosította a jogi segítségnyújtásról és a büntetőeljárásról szóló törvényt.

Kötelezettségszegési eljárás indult az országgal szemben az embercsempészés elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről szóló magyar szabályozás miatt is. Az indoklás szerint az EB azt kifogásolta, hogy a törvény lényegében megteremti a büntetlenség rendszerszintű és igen magas kockázatát, továbbá, hogy ez a megoldás a biztonsági kockázat más tagállamokra történő áthárítását eredményezi. A most elfogadott törvény hatálybalépése után újabb feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére külföldi embercsempészek elleni büntetőeljárásban nem lesz lehetőség.

Hatályon kívül helyezték a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvénnyel megalkotott önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény tényállását.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz kerül a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal fel nem használt költségvetése

A képviselők 139 igen, 44 nem, hét tartózkodás mellett elfogadták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséhez kapcsolódó előirányzat-átcsoportosításról szóló országgyűlési határozatot, amely 2 849 068 598 forint átcsoportosítását rendeli el az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A javaslat indoklása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvény értelmében a hivatal az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással megszűnt. A megszűnést követően a szabad előirányzatokat át kell csoportosítani az Igazságügyi Minisztérium javára, amelyre az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

A parlament június 30-án döntött a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről. A működését 2024-ben megkezdő hivatalnak önálló fejezete van a 2026-os költségvetésben, azt a parlament 6,9 milliárd forinttal fogadta el még 2025-ben.

Elfogadták a Bászna-ügy kárrendezésének szabályait

A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészült ki az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény. Az Országgyűlés a módosítást 139 igennel, 45 nem és hat tartózkodás mellett fogadta el.

A jogszabályváltozás indoklása emlékeztet arra, hogy a Bászna Gabona Zrt. fizetésképtelensége miatt az előző kabinet januárban egy kormányrendeletben határozta meg az érintett természetes személyek, illetve kis- és mikrovállalkozások kártalanításának eljárását. A kormányrendelet azonban a háború okozta veszélyhelyzet megszűnése után, május 14-én hatályát vesztette. Ennek következtében nem volt hatályban olyan rendelkezés, amelynek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesülteknél hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatta volna.

A törvénymódosítás rögzíti, hogy amennyiben a károsult méltányossági kárrendezést kapott, és emellett a felszámolási eljárás során a követelése megtérült, a megtérült összeget vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak.

A javaslat bizottsági jelentésének hétfői vitája során Varga Lőrinc Mihály (Tisza) arra emlékeztetett: a Bászna Gabona Zrt. fizetésképtelensége több száz gazdálkodót hozott igen nehéz helyzetbe, így az előző kormány végül beavatkozni kényszerült, 6,5 milliárd forintnyi közpénzt felhasználva a károk enyhítésére. A módosítás a megkezdett folyamat ellenőrzéséhez és lezárásához szükséges átlátható szabályokat teremti meg.
A szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegsége miatt módosított több törvényt kedden az Országgyűlés, amely nem függesztette fel két képviselő mentelmi jogát magánvádas ügyekben. Két bizottságban is elnököt cserélt a Tisza-frakció.

A szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegsége miatt módosítottak több törvényt

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvényeknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegségével kapcsolatos módosításait.

A módosítás legfontosabb eleme, hogy a növény-egészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott kötelezettség teljesítését.

Bevezetik az egyéb szőlő fogalmát a rendeltetésének megfelelően művelt borszőlő-ültetvények védelme céljából, a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezés hatékonyságának növeléséhez és a hazai szőlő- és borágazatot érintő nagy gazdasági károk megelőzéséhez szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

A törvény az egyéb szőlőre vonatkozóan rendeltetésének megfelelő művelési kötelezettséget ír elő, amely megköveteli az aranyszínű sárgaság kialakulása elleni védekezést vagy a kialakult szőlőbetegség terjedésének megakadályozását. A rendeltetésnek megfelelő művelést a hegybíró és a hegyközség választmányának egy tagja ellenőrzi.

Rendezik továbbá azt a helyzetet is, amikor az azonnali végrehajthatóság feltételei fennállnak és a hegybírónak nem szükséges megvárnia a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges hatvan napot.

Mentelmi ügyek

Az Országgyűlés – összhangban a mentelmi bizottság javaslatával – tíz igen, 178 nem szavazattal és két tartózkodás mellett fenntartotta Gurzó Mária (Tisza) mentelmi jogát.

A kormánypárti politikus mentelmi jogának felfüggesztését a Battonyai Járásbíróság kérte rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárásban. Gurzó Máriával szemben egy magánszemély tett feljelentést 2026. áprilisban. A mentelmi bizottság oldalán közzétett határozati javaslat szerint Gurzó Mária egy mezőkovácsházi áruházban, mikor a feljelentő a bevásárlókocsival elindult az áruház bejárata felé, odalépett hozzá és azt mondta „Hajrá, Tisza!”, amire a sértett azt válaszolta, hogy „Hajrá Fidesz”. Ezt követően Gurzó Mária azt mondta, hogy írjon alá valamilyen papírt, de a feljelentő azt válaszolta, hogy „nem fog, mert ő fideszes”. Az ezt követő párbeszédük során a feljelentő szerint Gurzó Mária sorozatosan a feljelentő személyére és származására nézve sértő kifejezéseket használt.

Sasi-Nagy Edit (Tisza), a mentelmi bizottság elnöke közölte, a képviselő a bizottság ülésén kérte mentelmi joga felfüggesztését, mert szerinte a bíróság előtt tudja igazolni, hogy a feljelentő vádjai nem valósak, ő csak egy általa ismert tényt közölt. Az elnök hozzátette: a mentelmi jog fenntartását javasolta, ami megfelel a bizottság korábbi ciklusokban követett gyakorlatának.

Gurzó Mária azt mondta, „a te nem vagy orvos” mondatát a feljelentő átfogalmazta feljelentésében és olyanokat állít, amelyeket soha nem mondott. „Valószínűleg etnikai, faji megkülönböztetés irányába szeretné terelni az ügyet” – mondta a képviselő, majd visszautasította azt a feltételezést, hogy bárkivel szemben származása, nemzetisége, vagy etnikai hovatartozása miatt előítéletei lennének, lévén ő is román nemzetiségi. Elmondta, a feljelentővel a szóváltást követően kezet fogtak. Megerősítette, mentelmi joga felfüggesztésére vonatkozó kérését.

Szintén fenntartották Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogát, hét igen, 176 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett.

Az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárásban kezdeményezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A képviselő ellen egy bírósági végrehajtó tett feljelentést egy TV műsorban elhangzott, a végrehajtói rendszer korrupciós működésével kapcsolatos kijelentései miatt.

Sasi-Nagy Edit elmondta, Toroczkai László ügye esetében is a mentelmi jog fenntartására tett javaslatot a bizottság korábbi, magánvádas ügyekben követett gyakorlatának megfelelően. Megjegyezte, a mentelmi jog védelmet nyújt a képviselőnek az ebben a minőségében gyakorolt szabad véleménynyilvánításkor.

Toroczkai László azt mondta, a „végrehajtói maffia mocskos ügyeinek” feltárása során rengeteg fenyegetést kapott. Egy olyan végrehajtó jelentette fel, aki ezzel próbálta megfélemlíteni, hogy ne beszéljen az ügyéről – mondta, hozzátéve, akár a vizsgálóbizottság, akár a bíróság előtt hajlandó megvédeni állításait.

A mentelmi joggal kapcsolatban emlékeztetett arra, nyáron benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint a politikusok mentelmi jogát közvádas ügyekben el kell törölni, magánvádas ügyekben lehet csak indokolt. A miniszterelnök is javaslatot tett ugyanerre, ezért várja, hogy a Tisza benyújtja-e az előterjesztést.

Bizottsági elnököket cseréltek

A parlament lecserélte két bizottság tiszás elnökét.

A digitalizációs és technológiai bizottságban helyet cserélt Varga Balázs (Tisza) és Járosi Péter (Tisza): az eddigi elnök Varga Balázs alelnök lett, Járosi Péter pedig az alelnökből elnökké lépett elő. A döntést a parlament 189 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hozta meg.

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság élére Sárosi József (Tisza) helyett Lovkó Csabát (TISZA) választották meg a képviselők 187 igen szavazattal, két tartózkodás mellett.

Forrás: https://mti.hu/